Egy eskü, ami összefűz.
Egy eskü, ami darabora tép.
Christoffer Schistad 18 éves, nőcsábász, és ízig-vérig Penetrator. Legjobb barátja, William Magnusson pedig a The Penetrators vezetője.
Eva Mohn a Nissen elsőévese, aki nem kér a russból, és feltet...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
» M á s o d i k f e j e z e t – E l ő k é s z ü l e t e k «
Mikor Eva hazaért, első dolga volt, hogy megszabadult kényelmetlen lábbelijétől, azt követően pedig a konyha felé vette az irányt, s a hűtőszekrényből előkapott hozzávalókból összedobott egy szendvicset. Ahogy végzett az evéssel, gyorsan legurított egy pohár narancslevet, amit még azelőtt töltött ki magának, hogy elment volna otthonról, de nem volt ideje meginni. A poharat egy laza mozdulattal bevágta a mosogatóba, s felszaladt a lépcsőn. Rápillantott a szobájának falán függeszkedő órára, ami délután négyet mutatott. Eva az ágyára dobta a táskáját, benne a telefonjával, néhány füzettel, és a térképpel, amit az iskoláról kapott. Úgy döntött, lemossa magáról az elmúlt néhány óra nyomát, kifejtette magát ruhájából, hosszú fürtjeit kontyba kötötte a feje tetején, ledobta magáról a fehérneműit is, besétált a szobájával szemben levő fürdőbe, a tükör előtt pedig megtorpant egy pillanatra, s végignézett magán, majd elkezdte lemosni aznapi sminkjét. Ezt követően beállt a zuhany alá, s megengedte a vizet. Percekig csak áztatta magát, majd megmosakodott kedvenc levendulás tusfürdőjével, és hagyta, hogy a melegvíz szépen lassan lemossa róla a habot, valamint a város mocskát, s az összes gondját. Tudta, hogy utóbbi nem fog megtörténni, de szeretett eljátszani a gondolattal, hogy amíg a zuhany alatt van, problémái megoldódnak valamilyen csoda folytán.
Pillantása a vizet elnyelő lefolyóra kalandozott, majd egy hatalmas sóhaj kíséretében elzárta a vizet, és a zuhanykabin melletti fogasról leakasztotta törölközőjét és maga köré tekerte. Mikor csupasz lába találkozott a hideg csempével, akaratlanul is összerezzent, és sietősen indult vissza a szobájába, hogy valami kényelmes öltözetbe bújhasson. Gyorsan megtörölközött, majd magára kapta az első pólót, ami kezébe akadt, illetve pizsamanadrágját is, ami valójában egy agyonhasznált rövidnadrág volt. Kiengedte a haját, előre hajolva felborzolta, majd egy határozott mozdulattal kiegyenesedett, a vörös zuhatag pedig vállaira omlott. Csípőre tette a kezét, és körbenézett birodalmában. Legszívesebben menten ágyba bújt volna, és többet nem kelt volna fel, de tudta jól, hogy tartania kell magát a Vildének tett ígéretéhez...
Chris legjobb barátja, William házában terpeszkedett a hatalmas kanapén, kezében egy varázsspirállal, amit ide oda ringatott tenyerein egyensúlyozva. Néha el-el ejtette, majd játékos mosollyal az arcán utána nyúlt, hogy folytathassa a rugós játék babrálását. Mindeközben William dühösen járkált fel s alá a kanapé és a dohányzóasztal körül, telefonját füléhez tartva elejtett pár cifra szót, s néha Chrishez is volt egy-egy keresetlen megjegyzése, ám barátja elengedte a füle mellett a dolgot. Mikor William végleg dühbe gurult, elkapta füle mellől a készüléket, és teljes erőből a kanapéra vágta. A telefon pattant egyet a sötét bőr anyagon, majd hatalmas csattanás kíséretében a földre hullott. Ezt már Chris sem hagyhatta szó nélkül, a korábbi mosoly lehervadt arcáról, szemöldökei között két apró ránc jelent meg, miközben maga mellé ejtette a spirált.
