SKAM » Penetrator Pledge

[04. utóhatás]

N e g y e d i k f e j e z e t - U t ó h a t á s

A bulit követő napon Eva képtelen volt kiszállni az ágyból, nem azért, mert rosszul volt, mindössze a feje hasogatott, ugyan nem az alkoholtól, hanem a cikázó gondolataitól, persze ezt csak nehezen merte beismerni magának, elvégre miért is kéne emészteni magát a történteken, az újdonsült barátai miatt tett jelenést William születésnapi partiján, nem pedig az idegesítő, nagyképű szoknyapecér Penetrator miatt. Próbálta elterelni a gondolatait, de azok csak nem hagyták nyugodni, állandóan felvillant előtte az enyelgő Christoffer és barátnője. Barátnője? Eva nem értette, miért rágódik annyit ezen, hiszen valószínűleg nem is a barátnője, Vilde azt mondta, a Penetrator srácoknak csak alkalmi kapcsolatra kellenek a Nissenes lányok. És ha így is van, miért keseríti el ez Evat? Semmit nem akar a tenyérbemászó Chris Schistadtól.

Gondolataiból a telefoncsörgés rántotta vissza, ránézett a kijelzőre, az anyja kereste.
- Szia anyu!
- Eva! Mi újság, hogy vagy? Minden rendben? Hogy megy a suli? - Eva a rázúduló kérdésektől hirtelen meg is feledkezett a buliban történtekről, beszélt néhány percet az anyjával, aki munkája miatt ismét külföldön tartózkodott huzamosabb ideig. Megígérte a lányának, hogy pár héten belül hosszabb időre is hazalátogat, és addig is mindennap keresi majd telefonon.

Nem sokkal később Eva rászánta magát, hogy kimásszon az ágyból, lezuhanyzott, és átpártolt a nappaliba, bekapcsolta a tv-t háttérzajnak, majd előtúrta a füzeteit, és nekiállt olvasgatni a kapott feladatokat, de esze ágában sem volt megcsinálni őket. Nem akart csalódást okozni az anyjának, de egy év eleji kis kihagyás még nem a világ vége - legalábbis ő szentül hitte.

Mindeközben Oslo másik végében Chris szintén a fejét fájlalta, ám ő az alkoholtól, nem pedig a nyomasztó gondolatoktól. Próbálta összerakni a múlt éjszaka emlékeit, kissé hiányosan ugyan, de ébredés után nem sokkal sikerült is. Azt persze nem tudta volna megmondani, mit és mennyit ivott, arra viszont nagyon is emlékezett, hol volt az a pont, ahol le kellett volna állnia a piával. Felült az agyában, körbenézett a szobán, és büszkén konstatálta, hogy magától képes volt hazajutni Williamtől, illetve nem keveredett semmilyen balhéba - talán most az egyszer a Penetrators összeállása óta. Előtúrta telefonját az ágyából, és megnézte, mit örökített meg a tegnap este során, de mielőtt megnyithatta volna a galériát, a telefonja automatikusan csatlakozott az otthoni hálózathoz, és hangos csipogásba kezdett. A legtöbb üzenet a Nissenes alsóbb éves lányoktól érkezett, de a Penetrator csoport tagjai sem tétlenkedtek, míg ő mélyen aludt. Gyorsan végigpögette a fontosabbnak tűnő üzeneteket, néhányat magához illően meg is válaszolt, mikor már éppen bezárta volna az üzenetek fület, Selma neve felvillant a kijelzőn.

Chris elolvasta az üzenetet, és egyből Eva döbbent arca villant fel előtte, ahogyan rajtakapta Selmával, amint épp William szobája felé tartottak, hogy rég óta ismét megpecsételjék ismertségüket. Chris emlékezett, hogy valamit intézett Eva felé, bár nem tudta felidézni, mi is volt az pontosan, és azt sem, hogy végződött utána az este Selmával. Legalábbis magától fogalma sem lett volna, ha a lány nem ír ennyire világosan. Néhány perc gondolkodás után, ami leginkább arról szólt, akar-e válaszolni egyáltalán a lánynak, úgy döntött, egy ártatlan kérdésből semmi rossz nem sülhet ki.

Ahogy lenyomta a küldés gombot, szinte azonnal érkezett is a válasz, amin Chris csak a szemét forgatta, s nem írt többet Selmának.

Halvány elmosolyodott, ahogyan arra gondolt, milyen képet vágott a történtekkor kedvenc új zsákmánya, akire az elmúlt napokban többet gondolt, mint az be merte volna ismerni magának. Tudta jól, hogy meg kell szereznie Evát, legalább egy éjszakára, nem különösebben voltak esetei a vörös hajú, sportosan öltözködő, esetlen - és pláne neki ellentmondó - lányok. Pont ez utóbbi jelentett számára ekkora kihívást. Ha az első nap Eva készségesen reagált volna Chris játékosságára, negyedannyira sem foglalkoztatta volna a fiút, ám így, hogy levegőnek nézte, miután összekoccantak az iskola bejáratánál, egyből életre kelt Christofferben a vadászösztön. Persze előbb vagy utóbb szemet vetett volna a lányra, már csak Penetrator-i kötelességből is. Ha őszinte szeretett volna lenni magával, ahányszor eszébe jutott Eva, csak az játszódott le a szeme előtt, miként hajtja majd akarata alá, úgy, hogy mindketten élvezzék. Nem igazán értette, miért kezelte őt a lány úgy ahogy, nem tudta mire vélni az ellenszenvét, viszont mindig elnevette magát, ha arra gondolt, Eva micsoda eleganciával mutatott be neki az üres étkezőben.

Egy események nélküli héttel később Eva és Vilde az iskola udvarán beszélgettek, miközben a többi lányra vártak. Az alacsony szőke energiabomba azon dolgozott, hogy bejuttassa őket az összes menő partiba, amit a harmadévesek szerveztek. Mikor megérkezett Sana is, akivel Eva néhány nap alatt hamar egy hullámhosszra került, Vilde válla azonnal megfeszült.

- Mielőtt bárki hozzám szólna - kezdte Sana, és Vilde irányába sandított - fontos témában adok elő a következő órámon, úgyhogy hallani sem akarok semmiféle bulizásról!

Vilde szólásra nyitotta a száját, de hang nem jött ki a torkán, tekintetével nem Sanát, hanem a lány mögötti területet pásztázta elképedve. Sana felvonta fél szemöldökét, és karbafont kézzel helyezte át súlypontját egyik lábáról a másikra. Ekkor lépett jobbjára Chris, akin újfent egy eddig nem látott, kissé extrém ruhadarab virított. Eva követte Vilde pillantását, majd lassacskán mind a négyen a Nissen előtti parkolót bámulták, leesett állal. Az iskola felé haladó diáklányok többségén ott virított a híres Penetrator pulcsi, Evának egyből az jutott eszébe, hogy álmodik, vagy éppenséggel valamiféle poszt-apokaliptikus film főszereplője, ahol az áldozatok agyatlan zombikká változnak, ugyanolyan elcseszett ízléssel. Vilde valamiféle nyüszítő hangot hallatott, és kézfejével Eva karját kezdte csapkodni, nem hitt a szemének, és majd felrobbant dühében. - Ezt nem hiszem el! - visította, miközben Sana, önmagát is meglepve, de egyetértően bólogatott. Mindaddig, míg Vilde nem folytatta. - Látjátok mikből maradunk ki, ha a tanulásra koncentrálunk?

- A nemibetegségből? - kuncogott fel Chris, ám a szőke lehurrogta.

- Ez egyáltalán nem vicces! Elsősök vagyunk, és ha azt akarjuk, hogy elismerjenek minket, részt kell vennünk a Penetratorok bulijain, és ha úgy követeli a haza...

Eva elvesztette a fonalat, mikor Sana elkezdte sorolni az ellenérveket Vilde őrültségeire, s miközben ők ketten a női erkölcsökről és a norvég lányok könnyűvérűségéről folytattak eszmecserét, ő ismét az előtte elhaladó lányokat kezdte nézni, vagyis inkább a rajtuk lévő pulóvereket. A gyomra görcsbe rándult, ahogy felsejlett előtte, mit is jelentenek, és úgy érezte, soha nem lesz képes feldolgozni az imént látottakat, majd fejben fogadalmat tett, hogy rajta soha nem lesz ilyen pulcsi, ha addig él is.