Majdnem könny

18 1 0
                                    


Zaj. Csak ennyit hallok. Ülök a kulcsra zárt szobámban, s próbálom tompítani a kintről beszűrődő hangokat, mely szüleimtől származnak. Veszekednek. Ismét. Folyton ezt teszik. Mégis, hogyan folytathatnám életemet, ha ezeket kell hallgatnom? Annyit tűrtem már. El akarok menni. Messzire, s annál is messzebbre. Sosem akarok vissza jönni. Nem akarom ezt tovább hallani. Mi lenne, ha eltűnnék? Élni akarok, de nem így. A gyémánt ragyog én meg sírok. Tönkre ment minden. Örökre elmenni. Minden percemet arra áldozni, hogy ezt ne halljam. Gyémánt akarok lenni. Ragyogni szeretnék, de nem tudok. Emlékezni akarok mi régen volt. Veszekedés mentes övezet. Nyerni akartam... de szüleim hangja nem csitult. Álmom elfogyott. Hova fussak?

Futok... Kiabálnak utánam... de már nem érdekel.. futok, ahogy csak tudok....

1 év. Ennyi idő telt el. Mind ez idő alatt rájöttem egy tényre... gyáva voltam. Hosszú az út mit megtettem. Meg bántam? Meg. Szüleimet azóta sem láttam. De ők „követelték". Hát megérte veszekedniük? Engem elvesztettek. Vajon egymást? Csillagok fénye ragyog azóta is egy ház falának ablakára. Melyben régen egy lány éldegélt. Sajna ez a lány elszökött és azóta is lakatlan a szoba. Porosodó könyvek, széttúrt ágy...

Túl könnyű a vég. Hogy mi értelme volt ennek az egésznek azt nem tudják. Remélem, majd egyszer eljut hozzátok, mit én akkor és ott éreztem. Elértem, amit elértem. Én már jól leszek, míg ti még mindig ugyan azt a húrt húzzátok. Kikiálthattok vesztesnek. Nem érdekel. Megtettem. S, jól tettem.

Azóta lehet eső, tél, nyár, napsütés. Nem érdekel. Már átvészelek mindent. Egyedül. Tökéletes volt minden, míg tragédia be nem következett. Egy telefon. Apám. Meghalt. Minden szó mit kaptam... újra pörgött fejemben. Szívem száll a magasba... majd a földre vágódik. Felnézek az égre...

Ennyi lett volna? Bár... keresett egyáltalán? Hiányoztam neki? Talán... úgy halt meg, hogy nincsen gyermeke? Valamiért... érzéseim immáron kiszáradtak. Nem sajnálok semmit. Nem vágyom haza. Itt maradok. Esetleg menjek messzebbre? Emlékeimtől mikor szabadulhatnék meg? Mi régen körbeölelt mára már csak integet. 

One ShotTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang