...Mert vele a nehéz is könnyű

Part 1

Augusztus 2.-a volt, meleg nyári nap. Eldöntöttük néhány osztálytársammal, hogy elmegyünk fürödni a Balatonra, Siófokra. Megbeszéltük Norbival, hogy az Órajátéknál találkozunk, onnan pedig a vasútállomásra megyünk, ahol Eszterrel és Istivel is összefutunk.

Már 9:10 és még mindig nincs itt.. Norbi sose késik el sehonnan sem.. - gondoltam magamban. Ránéztem a telefonomra, hátha hívott, de semmi. Mikor felpillantottam láttam, hogy velem szembe fut valaki. Mivel a látásom nem a legjobb, ezért nem láttam az arcát, de tudtam, hogy Norbi az,hiszen magassága és testalkata miatt nem lehet össze téveszteni senkivel sem.
-Huhh... bocsi, hogy *lihegés* késtem, de feltartott a dohányboltban az eladó. Nem hitte el, hogy 18 éves vagyok.
- Mégis minek mentél te be a dohányboltba, ha egyszer nem is cigizel?
- Majd meglátod ha leértünk Siófokra!- mosolygott és rám kacsintott
- Na jó,mindegy is,gyere siessünk mert lefogjuk késni a 9:40-es vonatot!
9:35-re kiértünk az állomásra, Eszter és Isti már a bejárat előtt vártak minket.
- Mégis hol voltatok eddig ??!!- rikácsolta Eszter
- Az ágyban,mégis hol?!- szólalt meg „viccesen" Isti.
- Majd később elmesélem- mondta Norbi-most sietnünk kell!Ugye megvettétek előre a jegyeket?
- Miii? Kellett volna?- mondta meglepetten Eszter
Norbi sóhajtott egyet,majd láttam az arcán,hogy tudatosult az benne,hogy nem fogjuk elérni a vonatot.
- Mindegy,gyertek menjünk,vegyük meg a jegyet és siessünk,hátha késik a vonat!
Ahogy beértünk,láttuk,hogy a sor az ajtóig kígyózik,de az automatánál nincs senki sem-ez elég meglepő volt-, így ott vettük meg a jegyünket és rohantunk a 6-os vágányhoz.
A vonat pont akkor indult el, amikor mi felértünk az aluljáróból. Eszter megnézte a telefonján,hogy mikor megy következőre vonat.
- Szerencsére 20 perc múlva jön egy másik,ne aggódjatok!- mondta lelkesen
- Bocs srácok,ez az én hibám.Vettem piát a dohányboltban és az eladónő nem akarta elhinni,hogy már betöltöttem a 18-at,ezért késtünk Lillával.
-Semmi gáz,úgy is jön mindjárt a másik.-mondta Isti
Leültünk egy padra,beszégettünk és hamar eltelt az a 20 perc. Megjött a vonatunk,felszálltunk rá. Pontosan 10-kor elindultunk az állomásról. Már majdnem elértük a siófoki állomást, de meg állt a vonat.
-Jó napot kívánok! A vonat vezetője beszél! Kérem ne essenek pánikba,baleset történt az egyik átkelő helynél. Legyenek szívesek a vonaton várakozni,amíg nem indulhatunk el,várhatóan fél óra kell még a roncsok eltakarításához.
-Nem sétálunk el az állomásig? Úgy is közel vagyunk hozzá,10perc gyalog kb.-vetette fel az ötletet Norbi
-De menjünk,kitudja,hogy tényleg fél óra lesz-e az a várakozási idő,nem több.-mondta Eszter
Felpattantunk mindnégyen az ülésről,felkaptuk a hátunkra a táskánkat,kinyitottuk az ajtót és elindultunk gyalog.
-Norbi már vagy 20 perce sétálunk,és az állomást sehol se látom..-nyöszörgött Eszter
-A térkép szerint mindjárt ott vagyunk!
-Jó jó.
Igaza volt,kb 3 perc séta után odaértünk az állomáshoz.Az állomástól 5 percet gyalogoltunk még,és elénk tárult a siófoki strand.Kerestünk egy árnyékos helyet,lepakoltunk,kiterítettük a pokrócokat és elmentünk átöltözni.Bekentük magunkat naptejjel,majd elővettük a strandlabdánkat és a matracot. A fiúk feladata volt mindkettő felfújása,Eszterrel mi addig elmentünk nézni egy étterment,ahol ebédkor fogunk majd enni.
-Na,sikerült felfújni őket?-kérdeztem
-Persze! Egy ilyen tökéletes,erős tüdővel..-mondta viccelődve Norbi
Próbáltam visszatartani a nevetést,de nem sikerült.Kitört belőlem a hangos kacaj,erre Norbi felállt,hogy megpöckölje a homlokomat-mint az ilyen esetekben szokta-.Ahogy megláttam a szépen kidolgozott,izmost testét,valahogy elállt a lélegzetem.Velem sose történt még ilyen.Csak bámultam őt,ahogy jött felém..de az „álmodozásból" felébredtem hamar,hiszen olyan erősen homlokon pöckölt,hogy bele remegett a fejem. Csak ültem ott és néztem ki a fejemből egészen addig ameddig valaki két kézzel meg nem fogta az arcom.
-Hé,jól vagy? Ennyire erős volt az a pöckölés,hogy az üresség miatt ott bent még mindig vízhangzik?-nevetett Norbi
-Jjjaa igen jól persze,bocsi!
Ezután kínos csend következett,amit úgy éreztem,hogy nekem kell megtörnöm.
-Kiakar fürödni?!
-Ééén!-kiáltottak fel mindhárman egyszerre
Összepakoltuk a holmiainkat és bementünk a vízbe.Pont jó volt a hőmérséklete.Bent lubickoltunk egészen fél12-ig.Utána elmentünk ebédelni.Alig találtunk ülőhelyet abban az étteremben,amit kinéztünk,mert tele volt emberrel az ebéd idő miatt.Leültünk az asztalhoz,Isti megrendelte mindenkinek az ételt.Kihozták,megebédeltünk.Eszterrel mindketten édességmániások vagyunk,ezért visszafele vettünk 2-2 gombóc fagyit.Mikor visszaértünk úgy döntöttem,hogy olvasom tovább a tegnap elkezdett könyvemet.Olvasás közben arra lettem figyelmes,hogy valami a fejem fölött van.Felnéztem és víz jött az arcomba.Egy vízibomba volt amit Norbi lyukasztott ki a fejem felett. Mindenki nevetett,Eszterből előtört a „fókaröhögés".-csapkodja a combját és nyerít-.Csurom víz voltam.Felálltam és Norbi felé vettem az irányt aki elkezdett futni a víz felé,én pedig utána.A bokáig érő vízben futottam utána,mikor majdnem utolértem,valami csúszósra ráléptem és ráestem Norbira. Ő is csurom víz lett,és csak nevettünk.Ahogy néztem a mosolyát megállt az idő. A szemem utána az ő szemeibe mélyedt bele.Teljesen elvesztem a tengerkék szemeiben.Végül észhez tértem,felálltam,felsegítettem Norbit és vissza mentünk a többiekhez a partra nevetve.Ők tátott szájjal néztek ránk.Isti úgy csinált,mintha ott se lettünk volna
-Eszter,az előbb egy szemmel történő flörtölésnek lehettünk szemtanúi. Az élővilágunkban ez megszokott,de ennél a két egyednél még nem figyelhettük meg eddig.A nőstény becserkészte áldozatát a vízben,majd szerelembe esett..óóóó milyen romantikuus!
Ezen természetesen mindketten elkezdtek vihogni. Mi csak álltunk ott Norbival és nevettünk rajtuk,hogy milyen hülyék.A nap további része hamar elrepült,fürödtünk,hülyéskedtünk,ettünk. A 19:38-as vonattal mentünk vissza Székesfehérvárra.Az állomáson a jegykiadó már nem volt nyitva,így a kalauztól vettünk jegyet.Az út alatt-meglepő módon-mindenki csedben volt,2 árnyalattal barnább és fáradt.Hamar Fehérvárra értünk.
-Na srácok kinek van kedve inni még?!-kérdezte Norbi-Nem véletlenül vettem ezt!
Norbi egy Jack Danniel's-t emelt ki a táskájából
-Ezt hogy?! Ilyet árulnak egy dohányboltban??-kérdeztem teljesen meglepődve
-Nem,de tudod,vannak kapcsolataim-kacsintott rám.
-Na jó,én benne vagyok! Eszter,Isti?
-Áhh,én kihagynám inkább,köszi.-válaszolta Isti
-Dehogy! Ez whiskey. Ennek ma elkell fogynia!!-mondtam lelkesen
-Egye fene! Benne vagyok.
-Eszer?
-Naná! Ki nem hagynám! De hol fogunk inni?
-Menjünk a Rétszilasi tavakhoz!-vetette fel Isti
-Oké,az jó lesz!-válaszolta Norbi
Elindultunk a város másik végébe,mire odaértünk már 8 lett,félhomály volt. Leterítettünk pokrócokat a tópartra,Norbi elővette a whisky-t,meg a megmaradt üdítőt kísérő ként,és egymásnak adogattuk az üvegeket.
-Felelsz vagy merszezzünk!-mondta Isti
-Okés,én benne vagyok!-mondta Eszter
-Hát szerintem nem túl jó ötlet,mert már elég sok fogyott abból a whiskey-ből.-jelentettem ki.
-Mi baj lehet?! Csak izgalmasabb lesz így a játék,hiszen mindenki őszinte és bevállalós lesz!-mondta Norbi
-Hát,bocsi Lilla,le vagy szavazva,úgy hogy felelsz vagy mersz?-kérdezte egyből Isti.
-Felelek.
-Hmmm...had gondolkozzak..mit gondoltál Eszterről,amikor először megláttad az osztályban?
-Hát..hogy őszinte legyek,elég rossz véleménnyel voltam róla. De kellemes csalódás volt számomra amikor megismertem mert egyáltalán nem olyan mint amire számitottam.
-Rendben,te kérdezel Lilla.
-Eszter felelsz vagy mersz?
-Merek.
-Oké,akkor vedd fel a fürdőruhád és menj bele a tóba nyakig!
Eszter feje teljesen lesápadt.
-Most komolyan?!
-Igen! Hajrá!
Eszter csalódottan kezdett el kutatni a fürdőruhája után a táskájában.Elővette,elment átöltözni egy bokormögé. Neki futásból ugrott bele a tóba a partról. Csak nevettünk rajta,és rájöttem,hogy ezt a napot még nagyon de nagyon sokáig fogjuk emlegetni.Eszter kimászott a tóból.Folytattuk a játékot.
-Norbi felelsz vagy mersz?
-Merek.-jelentette ki Norbi.
-Okés,akkor csókold meg Lillát!
HOGY MICSODA???!!!! MIT CSINÁLJON??!!!Amikor ezek a kérdések ugrottak be a fejembe,Norbi lágy ajkai már az enyémhez tapadtak.Mikor elhagyta az ajkai az enyémeket,valami fura érzés törtfelbennem. Akartam,hogy több ideig tartsa a számon az övét,de nem lehetett. Jött a következő kör,közben folyamatosan ment körbe a Jack Daniel's és a kísérő. Kezdtem már érezni a hatását az alkoholnak.Szédültem,túl vicces volt minden és nagyon kellett pisilnem. Eldőltem a pokrócon,lecsuktam a szemeimet,hogy kicsit pihenjenek mert nagyon égtek már.