Finom Falatok

3.rész

Sungkyu pov.

-Mikor először találkoztam vele, már akkor feltűnt hogy milyen aranyos és mien jo alakja van. Fotós vagyok tehát feltűnik az ilyen, de amit megláttam formás hátsóját nem bírtam magammal meg kellett fognom, de kár volt. Megbántam hogy egy gimnazistát fogdostam...úristen el sem hiszem mit tettem. Mellette ébredtem reggel...de cukiiii egyem meg. Kiszállok mellőle óvatosan hogy ne ébredjen fel, hát...elbuktam, karom után nyúlt és visszahuzott de nem bújt hozzám. -miaz woohyun? -kérdem kifeküdve. -segíts felkelni mert haza kell mennem, anyu ideges lessz a telómat is elvesztettem! -kérlel ilyedten. -jó segitek. Fáj még a lábad? - aggodalmaskodom csak tudnám nem is ismerem...de akkor is valami különleges van benne. -nem olyan nagyon fáj már de azért segíts. -jolvan jolvan, adok ruhát is gyere. -felsegítem és adok neki ruhát, egy egy fekete farmert meg egy fehér rövidújju pólót. -köszi, ömm...kimennél? -kérdezi pironkodva. -hát persze hogy nem, és ha bajod lessz? -akkor is bent akarok maradni, felmérem a kis modellem. - jólvan egye fenyő maradj. -azzal elkezdett vetkezni, számat beharapva néztem végig ahogy öltözik. -na jo leszek hyung? -áll meg egy laza pózban. -huuu jó leszel persze, mehetünk haza akkor? -nézek rajta végig feltűnően. -perverz... menjünk igen. -kikacagtam majd mentem utánna, beültünk drága kocsimba és egész úton meg se szólaltunk. -itt vagyunk, szóval köszönök mindent hyung. -azzal kiszált és el is tűnt, hát ennyi volt majd az étteremben biztos látom még. -na akkor go haza.

Woohyun pov.

-felsiettem a negyedikre és berontottam a házba. -ANYAAA hol vagy anyuuu. -kiabálok de nincs válasz, beszaladok a konyhába és egy levelet találok. -nem nem NEM NEM LEHET! -sejtettem hogy ez lessz, elköltözött...elment mert nem voltam itt...itt hagyott...itt hagyott és elment kínába az új pasijával. Felmentem a szobámba és felhívtam  sungyeolt. -szija tesó miért hivtál mi van veled nem voltál suliba se. -bombáz kérdésekkel, de nem válaszolok neki, elerednek a könnyeim és sírni kezdek. -héé mi a baj, na jó azonnal ott vagyok. -majd rámbassza a telefont. Összekuporodva fekszek az ágyamon és bőgök, ekkor rám tör legjobb egyben egyetlen barátom és szalad felém. -woohyun minden rendbe van? Anyukád holvan?- Ez volt az a pont ahol már keserves zokogásba kezdtem. -uristen gyere ide woohyun semmi baj ssshhhh ne sírj. -belebujtam ölelésébe majd egyre jobban csillapodott a sírásom. -anya itt hagyott...elment kínába. -bújtam hozzá mégjobban. -hogy mivan?! Miért mi történt. -mindent elmondtam neki ami eddig történt és hogy miért hagyott itt anya, azonnal megölelt amint végig mondtam a mesémet. -szólok apámnak és itt alszok veled jó? -csak bólintottam és le is feküdtem majd drága barátom mellém feküdt, azon nyomban elnyomott az alom amint hozzábujtam sungyeol hoz.

-Szarul aludtam és keltem, drága barátom még nagyba horpasztott igy nem akartam felkelteni. Lementem a konyhába kaját csinálni. -érdekes... már nem fáj a lábad? -jött mellőlem a kérdés amitől majdnem össze pisiltem magam. -már megint te? Mit akarsz tőlem mond már meg! -felállt a kanapéról és közeledett felém, a tisztes távolságot megtartva hátráltam, AMÍG bele nem ütköztem a konyhapultba. Nem tudtam tovább menekülni. -mostmár nem menekülsz drágaságom. -végig simított a karomon amitöl megborzongtam (sajnos jó értelembe). -ha eddig is kellettem volna akkor nem verettél volna szét. -vágtam az arcába ami nem volt jó ötlet. Megmarkolta a hajam és hátra feszítette a fejemet. -ne feleselj mert rosszul jársz. -még jobban huzta hátra a a fejem így már nyelni se tudtam. -milyen szép a nyakad. -majd óvatosan beleharapott és elkezdte csókolgatni, nem kevés sohajt kicsalva belőlem, hiába...nekem még nem volt se barátnőm se barátom így nagyon is tetszett amit csinált. -nem lehetne hogy elengeded a fejem? -kérdeztem rá félve. -jolvan elengedem. -azzal elengedtem és a le nem bírt nyelni nyálamat lenyeltem, majd hagytam hogy tovább ostromolja a nyakam.Továbbment a kulcscsontomra amitől mér egyre nagyobb sóhajok hagyták el a számat. -ennyire jól csinálom woohyun? -csak bólogattam. De egy váratlan ember jelent meg az ajtóban. Mit keres ő itt? De ő......

Itt is lenne eme csodás rész (túl sok perverz, nyeehhh.....dehogy😏😂) jó olvasást❤