Finom Falatok

2.rész (az ismerős idegen)

                           

Woohyun pov.

-egy ismerős szempárt találok magamon. Ó bazdmeg, ez nem lehet igaz. -te mit keresel itt?- kérdem gúnyosan. -Én? téged kereslek te drága. -vigyorog a képembe. -Ugye tudod hogy nem lehetsz itt? -jaaj ugyan már, ne hisztizz! -kérlel nevetést visszafolytva. -na ide figyelj, gyere ki majd ott elmondod mit akarsz, ne balhézzunk itt. -nézek rá komoly fejjel majd kirángatom az ajtón, és vetek még egy pillantást az én szép szeműmre, aki csak majszolja az ételét. -hóha! Ennyire kellek neked? -nevet a saját hülyeségén, majd belemarkol a fenekembe és simogatja az oldalam. -nekem nem kellessz, és nem is fogsz kelleni SOHA! -vágom pofon ami meglepi. -FIÚK!! -üvölti el magát majd bekötik a szemem és elrángatnak valahova. -Engedjetek el...MOST!

Leveszik a szemkötőmet de még mindig nem engednek el. -olyan aranyos, nem fiúk?? -odajön hozzám majd végig simít állvonalamon. -engedj el! Mit akarsz tölem, nem elég hogy a suliba is zaklatsz?? -erre csak kapok egy puszit az államra. Nem mondom hogy nem jó csak nem tőle kell. -szia édes, késöbb találkozunk. -elmegy majd elsötétül a kép...szuper leütöttek.

Egy óra múlva...

A nap fényére keltem meleg és puha ágyban. Felülök és körbenézek. -nem ismerős nekem ez a hely, hol vagyok? - kiszállok az ágybol és rögtön vissza is esek mert úgy belenyilalt a lábamba hogy azt hittem bepisilek. -ááá a büdös picsába hogy az a jó édes ku......!!!!!!! -üvöltözök de kinyílik az ajtó. -szia felébredtél? Hallom nagyon fáj a lábad. -vakarja meg a tarkóját és kinosan nevet. -ne haragudj csak nagyon fáj és... várj te az eggyik vendég vagy a Finom Falatok étteremben...ugye? -nézek rá reménykedve hogy nem égetem  le magam elötte. Hmm azok a telt ajkak és azok a szemek na meg a combjáról nem is beszélve...várj miről gondolkodom én? Juj! Nem szabad woohyun! -igen én vagyok az az aki végig fogdosott. -vakargatja tarkóját kínosan félrenézve. -áháá akkor jol emlékszem...és ne aggodj nem haragszom amiért megfogdostál. -vigyorgok arcába. -huhh hála buddhának, már megilyedtem. -fellélegez és leül mellém. -de mi okod volt rá? -várom érdeklődve válaszát. -hát hogy is mondjam - harapja be ajkait -túl izgató voltál így nem tudtam ellenálni. -végigmondja majd kiszalad a szobából. -HOGY MI VAN?!?! -üvöltök fel majd azon nyomban utánna eredek nem törődve a lábammal. -állj meg kérlek nem tudok szaladni! -majd elkapom a karját.

-fi..figyelj woohyun én nem akartam tényleg. -mentegetőzik nekem, csak tudnám miért. -te hülye vagy? Már meg ne haragudj, de mondom semmi baj, nem tehetsz róla és kész...pont téma lezárva! -kapaszkodom mostmár a vállába mert kurvára fáj a lábam. -komolyan? -néz rám gyönyörű csillogó szemeivel. -igen de most adj egy kurva gyógyszert mert leszakad a lábam! -okés okés. -segít leülni ls szalad is majd hozza is a gyógyszert. -tessék. -nyujtja nekem és elveszem tőle. -köszike, gyors voltál. -majd azzal a lendülettel be is veszem a gyógyszert. -siettem, amúgy be is mutatkoznék kim sungkyu vagyok 22 éves és dalszerző vagyok, még nincsenek olyan jo dalaim de igyekszek. -végig vigyázba állva beszélt ami röhejes volt igy kacagásba kezdtem. -miaz mit mondtam?. -nézett rám értetlenül. -miért vágtad magad vigyázba? Ugy beszéltél végig hyung. -kuncogtam tovább. - hát...bocsi na, hyung? Fiatalabb vagy nállam? -tányér nagyságúra nőttek a szemei. -egyúttal én is bemutatkozom. Nam woo hyun vagyok 20 éves gimnazista...és mint tudod étteremben dolgozok. -ledöbbenve nézett rám. -én megfogdostam egy iskolás gyereket, uramisten. -ugy áll elöttem mint egy szobor. -HYUNG! Hagyd abba, nem zavart. -álltam fel hirtelen de kár volt. -áuuu a rohadt életbe hogy az a....!! -megkapaszkodtam sungkyuban ls magamban szidtam már mindent. -jol vagy?? Uristen gyere felviszlek és pihenj le. -azal felkapott és menyasszonypózba vitt el a szobáig majd óvatosan lefektettet az ágyra és betakart. -köszi hyung megmentettél.

-befeküdt mellém és átölelte derekam, hú de közel van. -aludj eggyet hátha jobb lessz. -majd lecsukta a szemét. -okés alszok. -nagy nehezen megfordultam igy nem kellett aggódnom hogy megfulladok, elaludtam az ölelő karjaiban...de jo érzés.

Itt a kövi rész, remélem tetszenk fog😁 jo olvasást❤