-Srácok, nem jöhetünk át inkább holnap? -kérdeztem meg őket miután visszatértünk Jacksonék házába.
-Miért ne jönnénk ma? -kérdezte tőlem értetlenül Youngjae.
-Ha szeretnétek akkor lehet ma. Bocsi.-mondtam nekik.
-Oké akkor gyertek ide vacsi után. -mondta Bambam.
-Oké. Addig is sziasztok.-mondta Himchan, majd mentünk vacsizni.
A többiek beszélgettem út közben, de én azon gondolkodtam hogy miétt volt velem ilyen gonosz Youngjae? Pedig én csak az ő kedvéért akartam lemondani ezt az egészet, mert lehet miután majdnem meghalt nincs kedve hozzá. De hát úgy látszik nem így volt.
-Mi a baj, hyung?-kérdezte egyszer csak Zelo miközben átrakta a kezét a vállamon.
-Nekem? Nekem semmi. -mondtam neki lehajtott fejjel.
-Már egy ideje ilyen vagy. Szomorú. Mi történt?-kérdezte tovább a maknae.
-Tényleg. Semmi.
-Biztos? -szállt be Youngjae.
Ezután biztos voltam benne hogy ha valaki megkérdezi megölöm.
-Igen biztos. És szeretnék veled beszélni.-mondtam Youngjaenak.
-Most?
-Igen, most.
-De most enni akarok.-mondta szomorúan.
-Nem érdekel. Gyere.-ezután megfogtam a karját és elhúztam a többiektől akik mentem tovább vacsizni.
-Mi volt olyan fontos amit most akartál elmondami?-kérdezte meg miután visszamentünk a házunkhoz.
-Már elegem van. Elakarom mondani mi a bajom.
-Oké. Az engem is érdekelne.
-Amikor először megláttalak éreztem hogy te más vagy. Elkezdtem furán érezni magam a közeledbe. Remegtem vagy dadogtam és szerencsére te ezt nem vetted észre szerintem. Emlékszel mikor elmentem a partról az erdőbe? Akkor jöttem rá hogy szerelmes vagyok beléd. Igen, szerelemes. És nem akartam hogy bármelyikünket bántódás érje emiatt, ezért mondtam hogy ne beszéljünk többet. De annyira nehéz nem beszélni veled. Nem tudom mit tegyek. És amikor majdnem megfulladtál azt hittem meghalok annyira féltem hogy történik veled valami. De szerencsére megmentettelek, te pedig most itt állsz előttem és hallgatod ezt a beszédet. -fejeztem be a mondandóm.
Yougjae arcán ebben a pár percben ugyan az a kifejezés volt: döbbenet.
És nem csodálkozom.
-Na?-kérdeztem félénken. Most vallotam neki szerelmet, szólaljon már meg.
-K-köszi hogy ezt elmondtad, de nem tudok erre ezen kívül mást mondani. Nekem még gondolkodnom kell.-mondta majd kiviharzott a szobából.
Én hülye. Rázudítottam ezt az egészet hirtelen, mit vártam mi lesz a reakciója? Megölel és azt mondja ő is ugyanúgy érez. Ez nem egy mese Daehyun, kellj fel.
Ezután ledöltem az ágyamba és elkezdtem azon gondolkodni hogy kérjek bocsánatot Youngjaetól emiatt.
Sziasztok!
Új rész végre! 😂😁😁😁
Remélem tetszett! ❤️
Olvassatok bele az új könyvembe ha van kedvetek: Through the Dark/ Chaing and Shiwoo.
Boldog új évet! ❤️❤️
YOU ARE READING
Perfect Summer || Daejae
Fanfiction"-De még fiatalok vagyunk, előttünk az élet, minek viselkedjünk felnőttesen?-mondta Youngjae majd kiugràlt az ajtón. Ez a fiú maga a csoda. Aranyos és egyben helyes és vicces. Minden jó megvan benne. De miért gondolkodok ilyeneken? Mikor ezeket elmo...
