-Daehyun. Daehyun kell fel.-rázogatott anyám.
-Nem.
Ekkor elhúzta a függönyöm, én meg azt hittem megvakulok.
-Neeee. -kiabáltam- kérlek 1 perc.
-Nem, már így is késésben vagyunk. 15 perced van hogy elkészülj.
-15 perc?-ültem fel hirtelen- nem tudok annyi idő alatt lefürdeni, megreggelizni, felöltözni és fogat mosni és -még folytattam volna de anya közbeszólt:
-Ha beszélsz ahelyett hogy készülődnél, akkor tényleg nem tudsz annyi idő alatt elkészülni. -ezután felrángatott az ágyról majd a fürdőszobába vitt.
-Uuh istenem. -mondtam magamnak.
Ezután levettem a pizsim (😏😏) és beálltam a zuhany alá. Annyira jól esett a meleg víz, nem akartam kimenni alól, de anyám bejön és kirángat ha még több ideig itt maradok, így miután kiléptem gyorsan fogat mostam, majd kimentem a fürdőből ruhát keresni. Ami legalább 5 perc volt. Így marad kb semennyi percem. Ez az. Gyorsan felöltöztem (egy szakadt farmert és egy kék laza inget vettem fel) majd visszamentem a fürdőbe hogy megcsináljam a hajam. Bár már nem volt időm én még azért 5 percet eltököltem vele, és addig nem is jöttem rá amíg anya fel nem üvöltött azzal: hogy gyere már le fiam, mit csinálsz ennyi ideig? Ha nem jössz le, itt hagylak!-fenyegetett meg. Basszus hát én örültem volna ha itt hagy, ez nekem nem fenyegetés, bár ha fennmaradék még 1 percet anya szószerint lerángat majd a lépcsőn. Ezért gyorsan kiakartam menni a fürdőből, de nem figyeltem és elcsúsztam a vizen amit az előbb kilocsoltam. Baszottul bevertem a kezem, de mindegy, még mindig jobb, mint anya idegbeteg feje. Gyorsan felkaptam a bőröndöm, a telóm és a fülhallgatóm, majd mentem le.
-Nincs időd reggelizni, majd a kocsiban eszel.-mondta anyám, majd kimentünk az ajtón és beültünk a kocsiba.
-Tessék-dobott anya nekem egy szendvicset.
-Köszi.
Ezután nem nagyon szóltunk egymáshoz. Beraktam a fülembe a fülhallgatót és zenéthallgattam és gondolkodtam. Persze, mi mást csináltam volna? Lesznek-e barátaim? (Jutottam vissza megint ehez a témához) Kedvesek lesznek velem? A felügyelők jófejek lesznek? Lesznek szép lányok? Végre szerelmes leszek? Igen, 24 évesen még nem voltam szerelmes. Csak is én lehetek ilyen szerencsétlen. A sok gondolokodásba megint bealudtam.
Arra kelek fel hogy anya rázogatja a vállam hogy kelljek már fel, mert hogy itt vagyunk.
-Ez az. Mindig erre vártam hogy itt legyek. -mondtam gúnyosan, majd kivettem a bőröndömet a csomagtartóból. Aztán körülnéztem. Voltak felügyelők akik a kapunál megmondták hogy melyik szobába kell menned, ott volt mellettük egy nagy tábla amin az az napi programok voltak.
Már indultam volna oda a felügyelőkhöz, amikor anya visszahúzott.
-Ilyen gyorsan itt akarsz hagyni?
-Miért? Te nem jössz oda?
-Nem, visszakell mennem mert főnököm már vár rám.
-Ja jó. Oké.
-Vigyázz magadra, és hívj fel minden este.-mondta miközben egy puszit adott a fejemre, majd beszállt a kocsiba és elhajtott.
Hát ez egy szép búcsú volt.-mondtam magamban, ezután odamentem az egyik felügyelőhöz.
-Jó napot.
-Jó napot.
-A neved?
-Jung Daehyun.
-Ooké. Te a 46-os szobába leszel 5 fiúval.
5 fiúval?!!-gondoltam magamban.-nem akarok ennyivel lenni. Megfogok őrülni.
-És merre van a 46-os szoba?-kérdeztem majd a lány egy útra mutott.
-Ott menj végig majd menj balra.
-Köszi. És öhm, csak úgy kíváncsiságból, mennyien lesznek itt?
-Körübelül 500-an.
-Köszönöm. -ezután elindultam az úton.
Ez a hely nagyon szép. Az út is szép. Minden jól néz ki. Akkor a házak milyen lehetnek? Gyorsan odaértem a 46-os házhoz, majd megálltam az ajtaja előtt. Beakarok oda én menni egyáltalán? Kérdeztem magamtól.
Most már úgy is mindegy volt, mert itt álltam az ajtó előtt, ezért benyitottam. Olyan látvány fogadott, amire sose voltam kíváncsi.Remélem tetszett💖😋
És felraktam a 30 day bias challeng könyvembe az új részt :)
KAMU SEDANG MEMBACA
Perfect Summer || Daejae
Fiksi Penggemar"-De még fiatalok vagyunk, előttünk az élet, minek viselkedjünk felnőttesen?-mondta Youngjae majd kiugràlt az ajtón. Ez a fiú maga a csoda. Aranyos és egyben helyes és vicces. Minden jó megvan benne. De miért gondolkodok ilyeneken? Mikor ezeket elmo...