Miután erős....voltam (Grimmichi)

4

A padlón ébredek. Hazudott. Nincs itt.Bár mit várjak,a barátaim se állnak mellettem,miért maradna velem az ellenségem.Vagy már nem is....Fogalmam sincs mi folyik most a világban. Lehet jobb ,a tudat teljesen tönkretenne. Ha jönne egy az eddiginél erősebb ellenfél, újra felhasználnának? Francokat, most hogy gyenge vagyok beiktatnának élő áldozatnak. Nem akarok erre gondolni.

A gyomromban a tegnap este maradéka mocorog.Francba, rosszul vagyok. A mosdóm rendetlen, nem baj legalább a látvány is segít abban hogy meghánytassam magam. Epe jön fel. Köhögök.Kiöblítem a szám egy korty vízzel, majd rágyújtok. A harmadik csikket hajítanám a wc-be, amikor a lakás ajtajának nyikorgására figyelek fel.

-Hey, Halálisten!- mégis visszajött. Furcsa, de örülök a barom társaságának. 

-Hmm?-ennyi válasz ugye elég. Egyikőnk se lesz irodalmár.

-Hoztam enni. Nálad csak penészes szarokat találtam , nem tudom hogy tudsz így élni.

-Nem vagyok éhes....

-Faszt nem! Amúgy merre rejtőzöl?

-Wc-ben.

-Hánysz?

-Már nem, bejöhetsz- lehet fel kéne kelnem a földről.

-Na, mikor ettél utoljára? A pót testeknek is kell a táplálék.

-Én még mindig ember vagyok, szóval ez az igazi testem....

-Mi van? Nem vagy normális, hogy ennyire leharcoltad . Na , tényleg mikor ettél utoljára?

-Azt hiszem tegnapelőtt a boltban....

-Akkor most kitolod  a segged,és addig zabálsz amíg el nem fogy minden amit hoztam-felhúz a karomnál fogva, és kirángat. A keze erősen szorítja a csuklóm, kis híján el is töri.Magamra nézek. Szarul nézek ki, fel kell öltöznöm. 

Kiszakadok a szorításából, és az ágyam mellett lévő ruhakupacból kihúzok egy ujjatlant. Megteszi.

Az egyetlen asztalomról egy kecses mozdulattal lesöpör mindent,és ráhelyezi az eddig kezében szorongatott zacskót.Kihúzza mind a két széket, és int, hogy foglaljak helyet.

-Na hoztam egy rakás péksütit, és néhány üveg ásványvizet.Láss neki,közben majd beszélünk.

-Nem szoktam reggelizni...

-Rábasztál, mert délután 2 van,ez már az ebéd- francba.a gyomrom össze van szűkülve,nem biztos, hogy ez az egész most jól jönne. 

Elveszek egy félliteres vizet,és felhajtom.Már éppen megköszönném az "ételt" mikor felém nyújt valamit. Kegyetlen vigyor kúszik az arcára. Hirtelen visszatalál a víz.

-Fúj, baszd meg-fordul el.Fasza, le megint a felsőt, azzal gyorsan törlés, majd kézmosás.

-Ezért nem akartam enni-mormogom.

-Nem akarlak kijavítani,de te az előbb ittál. Na, Kurosaki, mozdulj-előre hajol ás megpaskolja a székem.Idióta, Békén hagyhatna.

Lassan eszek, érzem a szúrást belülről, és hogy feszíti a gyomrom.

-Térjünk a tárgyra Grimmjow! Mit akarsz?

-Kajálni-röhög-Heh, látnád az arcod! Az igazat megvallva teljesen véletlenül vagyok itt, gondoltam kicsit nézelődök az emberek világában. Karakurát meguntam , és a boltos fazon adott valamennyi pénzt, meg ezt a pót testet. 

Jah, Urahara....

-Igen, igen- harap egyet , és teli szájjal folytatja- Utánad is kérdeztem, gondoltam szórakozhatnánk egyet,a régi szép idők emlékére-nyel-de azt hiszem zabosak rád.Mások meg csak nem tudták megmondani merre vagy. Amúgy még a húgaiddal is találkoztam,a fekete hajú egy állat. Láttam, hogy ütötte le az Apádat, heh, biztos nem rád ütött. Szerintem egymagában szétverte volna az egész espada-t.

Mosolygok. Hát, tényleg nem semmi a két lány.

-Egyet mondj meg Grimmjow-bólint egyet a fejével-Hogy-hogy nem akart egy halálisten se elintézni most, hogy itt vagy?

-Te nem tudsz tényleg semmit a helyzetről.... A lényeg, hogy én, mint további fejlődésre képtelen lidérc nem püfölök se más lidérceket, se embereket, vagy halálisteneket. Ezért akkor jövök megyek amikor akarok, még időnként a Lelkek világába is benézek...Bár a magamfajta ott általában feszélyezve érzi magát a kismillió hadnagy közt. 

-A többi lidérc?

-Ők is átmászkálnak, és a halálistenek el is intézik őket. Lidércek így is úgy is mindig lesznek. Viszont nekem már unalmas volt Hueco mundo, és úgy döntöttem kipróbálom milyen embernek lenni.Eddig bejött ...Veled ellentétben...

Hallgatok.Szóval tényleg csak engem nem tűrnek meg. Vagy csak bemesélem magamnak. Elpusztítottam egy töltött kiflit, gondolom ennyi elég. Így is úgy érzem, hogy bármelyik pillanatban felrobbanok. Inkább rágyújtok. A földről az asztalra emelek egy megrepedt hamutálat, és ahhoz támasztom a csikket.

-Ti emberek segg hülyék vagytok- ingatja a fejét-Ezzel a büdös szarral mérgezitek magatokat. Miért jó ez?

-Végül is, minden csak küzdelem- mosolygok- jobb híján önmagunkat intézzük el. 

-Te se vagy ép. De ha nem tudtad, hogy mi a helyzet velem, hogy hogy nem támadtál meg?

-Nem tudok harcolni, képtelen vagyok rá.....

-Szar duma.

Újabb hatásszünet. Úgy döntök nem zavartatom magam, ledőlök az ágyamra,viszem magammal a hamitálat. Ciki lenne felgyújtani az ágyam.

-Kurosaki?

-Hm?-felé fordítom a fejem.

-Azt hiszem, ha az elejétől ugyanabban a csapatban játszottunk volna, elég jó barátok lennénk- láthatóan zavarban van, ez új - Nem akarod megpróbálni?

-Nem akarok csalódni....De miért jó ez neked?

-Meg akarlak menteni Ichigo!