Mikor beléptél az életembe...(+18) befejezett

6.

A szobámban ébredtem,egy átlagos reggelnek indult a mai szép szombati nap.Várjunk mi?!Hogy kerülök a szobámba?Tisztán emlékszek,hogy a nyaralóba a fürdőbe zárkózva aludtam el a WC tetején....Hmmm most komoly?!Wtf?Tudok teleportálni?Najoo ez még tőlem is nagyon szellemesen hangzott.Miközbe nagyon elvoltam a gondolataimmal hallom,hogy valaki közeledik a szobám felé.Nyitódik az ajtó,nyikorog,majd megszólal egy kedves melengető hang.
-Jóreggelt kincsem!-mosolygott rám kicsit aggódóan az apukám.
-Kiugrottam az ágyból és ölelésre szaladtam.Átfonta a nyakam körül két fáradt de erős karját,majd a fülembe súgta:
-Aggódtam érted Becky!
-Te hoztál haza?-engedett el az ölelésből.
-Igen.Nagynehezen-tette hozzá rosszallóan.
-Sajnálom...Csak minden olyan bonyolult mostanába.
-Legközelebb ha legalább bulit rendezel a hátam mögött kérdezd meg mikor esedékes a hazajövetelem!-húzta félmosolyra a száját.
-Joolvannaaa sajnálooom!-vágtam gyengéden hozzá egy párnát.
-Hiányoztál!
-Nekem is apa!Jöhetnél többször...
Igen egyébként jó a viszonyom az apukámmal(Phillel).Nagyon örültem,hogy végre láthatom.Már egy hónapja,hogy itthon volt.
-Mit együnk te lány?-kelt fel az ágyról s reménykedve várta,hogy azt mondom:
-Palacsintát,mi mást apa?!-nevettünk fel egyszerre.
Gyorsan lezuhanyoztam,s felvettem egy otthoni ruhát,ami egy kényelmes fekete pólóból és egy szürke adidas cicanadrágból állt.Felvettem a kicsit hülyén kinéző mamuszomat,de shhh.Aztán kontyba kötöttem rendetlen hajamat,s siettem le a konyháb palacsintát sütni.
-Hmm de jó illatok vannak!-szagolt bele a kész palacsintába Phil.
-Azt meghiszem!-húztam szélesre a szám.
-Amíg sütöd el kell intéznem pár dolgot,megyek boltba is neked kell valami?
-Nem semmi-nyomtam egy puszit az arcára.
Elkészültek a palacsinták.Jó sok lett mondhatni.Bár,hogy minek kellett 4adagnyi palacsintát sütnöm mikor ketten vagyunk,rejtély!Megterítettem,megkentem a palacsintákat mi mással mint nutellával,majd osszetekertem őket s eprekkel kidíszítve a fehér porcelán tálat az asztalra tettem.Tejet öntöttem a pohárba,és vártam apát.Nem kellett sokáig várnom mert be is toppant az ajtón.Látszott rajta,hogy ideges,de próbálta ezt elfedni.
-Nagyon finom lett Becky!Ügyes vagy!-nézett rám büszke szemekkel.
-Tudom hisz én sütöttem!-vágtam fel a nagy sütés/főzés tudásommal,ami el ne higyjétek,NINCS!
Reggelinket,ami inkább ebédbe csúszott át,a csengő zavarta meg.
-Majd kinyitom!Te csak egyel Kincsem!
-Rendben!
-Héé fiatalember!!!-hallottam ahogy Phil felemelte a hangsúlyt,majd furcsállóan rám tekintett.
-Becky beszédem van veled!
-Mit akarsz a lányomtól?-kérdezte ingerülten az édesapám.
-James Howell.Üdvözlöm-rázott kezet a két férfi.Egy kicsit magunkra hagyna kérem?
-Nincs mit mondanom neked James kérlek menj el.
-Mi az,hogy menjek el?!Nem megyek el ameddig meg nem beszéltük meg.
Apám eközbe inkább jónak látta ha távozik egy másik szobába.
-Mit akarsz megbeszélni Életem?!Azt hogy átbasztál?Azt,hogy a szemem láttára dugtad azt a csajt?Vagy mit szeretnél megbeszélni Aranyom?Hogy hazudtál?Hogy ez az egész egy színjáték volt?!..
-Mi volt színjáték?Mivan?!Te meg mi a lófaszról beszélsz?
-Tracy?Figyelj nem ítéllek el eskü megsajnáltalak,hogy már összekevered a kurváidat.Megértelek.
-Most mivan?!
-Jajj ne játszd az értetlent kérlek erre nem vagyok kíváncsi...Tegnap benyitottam aztán egyik ribancodat fektetted az ágyamba.Jó lehetett,nagyokat nyögött.Aztán meg pofámba vágtad az egyik kurvád nevét,de amugy semmi különös nem történt.
-Jajj ne csináld már nem is vagyunk együtt!!Te ezt nem érted!Semmit nem értessz!!Nem is ismersz!
-Szeretsz mi?Jó beetetés!Tecccik(három c-vel)Gondolom másnál is bevált..
-Én tényleg szeretlek!-próbált közeledni,de elcsattant egy pofon.Ez most mire volt jó?!-kérdezte az arcát szorongatva mint egy kislány.
-Hogy mire?Arra,hogy megtanuld nem minden lány egy hülye ribanc na pá Életem.Arra van az ajtó-mutattam a kijárat felé.
Maga mögött becsapta az ajtót,majd kijött Phil is a szobából.
-Mindnet hallottál?-kérdeztem ingerülten
-Igen...
-Remek akkor már tudsz rólam valamit!-Legyintettem a kezemmel majd felszaladtam a szobámba,becsaptam az ajtóm,és végigcsúsztam azon,a földre ereszkedve.Miért velem kell ezt játszani?..Én csak egy kis kibaszott figyelemre vágytam bassza meg!Nagy értetlenkedésembe jutott eszembe,igen,még csak most,a tegnap elcsattant csók,köztem és Scott között.Lelkiismeret furdalásom támadt.Persze még ezis.Mi jön még?!Ezt mondjuk lehet nem kellett volna kérdőre vonni,mert ekkor csörrent meg a mobilom,amin az áltt,Sarah.Na neeeem!Nem fogok vele beszélnii!Biztos hogy nem!Oo dehogynem...majdnem kiesett a kezemből a telefon,de sikerült megfogni.Jah!Csak éppen így véletlenül felvettem a telefont.
-Szia Becky!!-Szólt bele a barátnőm bömbölve.
-Szia...(ilyenkor már remegtem szégyenembe..)
Mizu?...Mi a baj?
-Becky-mást nemigazán tudott mondani már lassan 5perce mint a nevemet..
Scott!..
-Mivan vele?..
-Szakított velem!!!Méghozzá azért mert,hogy valaki mást szeret,és engem sose szeretett annyira,mint őt-kiabálta zokogva Sarah a telefon tulsó végéről.
Ekkor megállt bennem az ütő...megdermedtem,és egy szó se akart kijönni a számon.
-Becky itt vagy még?!
Es csak letettem a telefont és belefúrtam a fejem a párnába és üvöltözni kezdtem fájdalmamban.