Just a message? [BEFEJEZETLEN]

Eleven

Az egész vacsora alatt feszült voltam és csak hallgattam.
Mindenki beszélgetett én pedig néha vetettem egy pillantást rá. Olykor ő is rám nézett azzal a mindentudó pillantásával és mellé még egy észveszejtő mosolyt is küldött.

Én ezt nem bírom!

-Öhm..merre van a mosdó?-kérdeztem a mellettem ülő Anna-t.

-A folyosó végén -mosolygott rám.

Gyorsan felálltam és a mosdóba siettem.
A mosdó kagylóra támaszkodtam és belenéztem a tükörbe.

-Nyugalom Beverly! Nem soká vége és hazamehetsz!

Megnyitottam a csapot és leöblítettem az arcom. Amikor újra a tükörbe néztem és megláttam a mögöttem álló alakot, majdnem szívinfarktust kaptam.

-Nem vagy normális!-fordultam felé.

-Bocs nem akartalak megzavarni-jött közelebb Zoey.

A szívem hirtelen elkezdett gyorsabban verni. Próbáltam hátrálni, de a mosdókagylónak ütköztem.
Ő pedig csak egyre közelebb jött amíg a testünk már szinte összeért. Kezeivel megkapaszkodott a mosdóban és közrefogott. Nyeltem egy nagyot.

-Tudod...-súgta a fülembe- ez a helyzet nagyon tetszik.-nézett mostmár a szemembe.
-Azonban...útban vagy-vigyorodott el.

Teljesen zavarban voltam, de ez az utolsó mondat teljesen kizökkentett. Hát persze! Hisz csak kezet akart mosni, én hülye!

-Öhm...bocsi..-dadogtam.

-Zoey! Az istenit! Miért kell mindig ezt tenned a barátnőimmel?! Hagyd már békén!-jött a megmentésemre Anna.

Még mindig a szemébe nézve álltam ott. Aztán hátrált, ezzel szabaddá téve az utat kifelé.
Csak szerintem lett itt nagyon forró a levegő? Gyorsan kisiettem a fürdőszobából, de még halottam ahogy felnevet. Teljesen megőrjít.
Anna eközben nem győzött bocsánatot kérni.

-Figyelj! Nincs kedved feljönni a szobámba? Ott biztos nem fog zavarni Zoey.

-Rendben!

Ez egy nagyon jó ötletnek bizonyult.

Megfogta a kezemet és húzott magával.
Az ágyán ültünk és beszélgettünk. Annyira elvoltunk, hogy észre se vettem mennyi az idő.

-Basszus! Nekem mennem kell!

-Nem alszol itt??-fogta meg a kezem Anna.

-Öhm..bocsi nem lehet. Majd máskor rendben?-álltam fel az ágyról és indultam el kifelé.

-Várj, kikisérlek!

Felkaptam a cuccaimat.

-Köszönöm a meghívást! Sziasztok!-köszöntem el a szüleitől. Zoey-val szerencsére nem találkoztam.

Anna kinyitotta az ajtót és kikísért.

-Szia!-ölelt meg szorosan. Mielőtt elváltunk, még nyomott egy gyors puszit az arcomra és bement.

Csak néztem egy darabig a csukott ajtóra, majd elindultam haza.

Új évi rész! :) 
Mindenkinek Boldog új évet kívánok! 🎆🎉