Diablo - Az álmok útján✓

1.rész

-Melory!! - ugrott a nyakamba a legjobb barátnőm Bella.
-Bella! - utánoztam.
-Mit ígértél nekem? - vigyorgott rám.
-Na mit? - forgattam meg a szemem.
-Hogy kiviszel terepre. - dugta ki a nyelvét.
-Persze hogy kimegyünk. - boxoltam bele a vállába. Bella a nyomomban loholt egészen az istállóig. Ő egyből a szürke kancájához ment.
-Szia Diablo 💕. - öleltem át a nyakát. Beszippantottam az illatát.
-Hékás! Nincs nálam semmi. - nevettem. Diablo erre felkapta a fejét és mérgesen elfordult.
-De cserébe kimegyünk lovagolni. - mondtam neki. Diablo imádja ahogy a szél bele kap a sörényébe így boldogan megfordult.
-Na várjál hozom a cuccaid. - mosolyogtam rá. Bementem a nyergesbe. Levettem a fekete kantárt, nyerget, a türkíz alátétet és ínvédőt. Miután felszerszámoztam elindultunk. Bellának egy alacsonyabb szürke kancája van Csoda. Nálunk tartja.
-Gondolkodtál azon hogy indulsz a versenyen? - kérdezte rám nézve.
-Nem. - ráztam meg a fejem.
-Miért? Nagyon tehetséges vagy. - nézett rám komolyan barátnőm..
-Vajon miért? - sóhajtottam.
-Ugyan. A lovaglással is így voltál. Apukád is ezt akarná. - mosolygott rám.
-Nem. Versenyezni nem akarok. - válaszoltam.
-Nem tudlak meggyőzni ugye? - nézett rám.
-Nem. - ráztam meg a fejem. Nagyot sóhajtott majd Csodát ügetésbe indította. Persze Diablo rögtön utána indult. Hamarosan a földúton vágtáztunk.
-Verseny? - kérdezte. Bólintottam. Diablo rögtön kilőtt de Csoda sem hagyta magát. Már egy jó 10 hosszal vezethettünk amikor vissza fogtam a lovam. Megpaskoltam majd megfordítottam. Bellára vigyorogtam..
-Na mivan? Ki is nyert? - vigyorogtam.
-Jahh kivételesen. - nevetett fel.
-Nem is. Csak Diablo hagyni szokott benneteket nyerni. Ugye? - kérdeztem a lovamat. Erre ő bólogatni kezdett. Bellával nevetni kezdtünk.
-Amúgy tudod meséltem hogy van csatornám YouTuben. - mondta. Bólintottam.
-Na legközelebb nem baj ha hozom a fej kamerám? - kérdezte.
-Dehogy. - legyintettem. Hamarosan elindultunk haza. Útközben elgondolkoztam. Diablo ezt érzékelte és mingyárt odament egy bokorhoz és enni kezdett.
-Hékás! Megmondtam hogy ne mindig a hasadra gondolj! Mit nem lehet ezen érteni? - szidtam le. Diablo mérgesen nyerített majd lelógatta a fejét és így ment tovább. Nevetni kezdtem. Átöleltem a nyakát.
-Csííz! - mondta Bella. Időm se volt arra hogy eltakarjam a fejem így Bella kapott rólam egy eléggé gáz képet.
-Ne félj ezt még vissza kapod. - vigyorogtam rá.
-Előre félek. - nevetett fel. 2 perc múlva otthon is voltunk. Lenyergeltünk majd kiengedtük őket a nagy karámba had futkossanak.
-Megnyitjátok a lovardát? - nézett rám komolyan.
-Nem tudom. - vontam meg a vállam.
-Anyud mire vár? - kérdezte.
-Fogalmam sincs. Őszinte leszek, én nem is akarom. Jó ez így ahogy van. - válaszoltam. Ellöktem magam a kerítéstől majd elindultam az istállóba.
-Bocsi nem akartalak megbántani. - mondta.
-Ugyan. Te soha nem tudnál. - mosolyogtam rá.
-Ganyézunk? - kérdezte.
-Mi mást csinálnánk?! - nevettem fel. Miután végeztünk elindultunk a házba.
-Szia anya. - köszöntem anyukámnak.
-Csókolom Mrs. White. - mosolygott Bella.
-Sziasztok. - nézett fel egy pillanatra anya az újság mögül.
-Mi az ebéd? - kérdeztük egyszerre.
-Ott a pizza a sütőben. - mutatta anya. Bellával rávetettük magunkat. Hamar elfogyott az egy tepsi.🤣
-Na de lányok azt hittem hagytok vacsorára is. - nevetett. Megvontuk a vállunk majd elindultunk fel a szobámba. Amúgy nem nagy szoba. Tele van lovas dolgokkal. Meg Diablos képekkel.😅
-A mai képet is kitehetnéd majd. - mondta.
-Hahaha de vicces vagy. - válaszoltam.
-Komolyan mondtam. - vonta meg a vállát.
-Mutasd. - ugrottam mellé. Amúgy tényleg nem volt rossz egy kép.
-Majd hétfőn bemegyünk valamelyik boltba és előhivtajuk. - mondtam. Bella bólintott, majd a hangfalamhoz lépet. Bekapcsolt egy Three Days Grace számot. Persze rögtön vettem a lapot és felkeltem majd Bella mellé léptem. Táncolni kezdtünk. Fél óra múlva anya jelent meg az ajtóban.
-Lányok lassan ideje lenne etetnetek. - mondta.
-Tudjuk anya. Megyünk. - válaszoltam. Felkaptuk a kabátunkat és a csizmánkat és elindultunk ki a csípős hidegbe. Bevittük a lovakat majd megkapták a vacsorájukat.
-Csodának mintha lenne valami a lábával. - jött ki a boxból..
-Repülök. - ugrottam én is ki. Bementünk majd felvettem a fájós lábát.
-Nézd csak. Beszorult egy kavics a patkó alá. Hozol egy kaparót? - kérdeztem. Bella rögtön elszaladt érte.
-Tessék. - adta a kezembe. Nagy nehezen kiszedtem a követ majd elbúcsúztunk a lovaktól és bementünk a házba. Gyorsan felmentünk a lépcsőn majd éjjel 11-kor sikeresen elaludtunk.
Másnap reggel
Mint minden reggel 6:34 - kor keltem. Bella még aludt így gyorsan felkeltettem. Felöltöztünk majd elindultunk le a lépcsőn.
-Jó reggelt lányok. - köszönt nekünk anya.
-Jó reggelt. - válaszoltuk.
-Tessék a reggelitek. - rajta elénk anya a rántottát. Miután meg ettük elindultunk ki.
-Sziasztok. - nyitottam ki nagy nehezen az istálló ajtót. Diablo egy nyerítéssel köszöntött majd kaparni kezdte a földet jelezve hogy éhes.
-Hozom már. - nevettem. Miután megkapták a reggelijüket pucolni kezdtük őket.
-Kimegyünk terepre? - kérdezte Bella.
-Aha. De én szőrén. - vigyorogtam.
-Tőlem. - rántotta meg a vállát.
-Na Diablo hozom a cuccod. - bepakoltam az ápolós ládába majd elindultam a nyergesbe. Kivettem egy fekete fáslit meg a fekete kantárt. Felkantároztam majd nagy nehezen feltettem rá a fáslikat.
-Megvagy? - nézett be a boxba Bella.
-Aha. - ugrottam fel. Kivezettem az udvarra majd felugrottam rá.
-Mehetünk? - fordultam hátra. Bella csak bólintott. Közben a fej kameráját igazította a kobakját.
-Sikerükt beállítani? - kérdeztem.
-Aha. Amúgy nagyon menő. - vigyorgott.
-Ki is teszed majd a csatornádra? - kérdeztem.
-Persze. - vigyorgott.
-Hány feliratlkozód van? - kérdeztem. Őszintén érdekelt.
-Talán 52. - vakarta meg a tarkóját.
-Jó az. - fogtam meg a vállát. Diablo nem nagyon élvezte hogy nem ő van a figyelem központjába így elindult ügetésbe.
-Amúgy nem lényeg hogy senki nem mondta neki hogy ügethet. - nevettem. 😂😂
-Basszus ne vágtáz már! Hallod! - magyarázott Bella Csodának. Diablot se kellett félteni ő is vágtázni kezdett.
-Ne bakolj bazdmeg ne bakolj! Mert lent leszek a földön. - mondta Bella. Jót nevettem rajtuk. Hamar vissza sikerült fogni a lovakat.
-Fhú Csoda.. még egy ilyen és nem lesz vacsora. - szidta le lovát. Csoda mérgesen nézett majd lehajtotta a fejét és harapott egy kis füvet.
-Hiába beszélek ennek a lónak. - sóhajtotta.
-Ezek szerint. - nevettem.
-Amúgy tényleg nagyon vicces. - mérgelődött. És kész nem bírtam annyira nevettem hogy lefordultam Diablorol. Szegény nagyot nézett hogy hova lettem. Ahogy Bella meglátta hogy nem vagyok fent a lovamon ő is nevetni kezdett.
-Ez kész! - nevetett.🤣😂 Megmutattam neki a középső ujjam szépségét majd felugrottam újra kis fekete lovamra és beugrattam vágtába. Csoda mingyárt utánunk jött így Bella nem tudott vele mi kezdeni. Amúgy így utólag elgondolva remélem nem veszi a kamerája a hangot. 😂😂

Sziasztok. Itt lenne az új könyvem első része. Míg be nem fejezem a Megtestesült csodát addig nem lesz folytatása ha minden igaz. Ha pedig lesz akkor az azért van mert nagyon ráérek🤗🤗
U.i: maradjanak ezek a hosszú részek vagy inkább legyenek rövidek? 😎