Daylight 🌞 /Shadowhunters/

🏹

Beacon Hills, külsö szemszög.

Liam már vagy ezredszerre nyomta meg a kocsijában a dudát, Lunát és Theot sürgetve, hiszen késésben voltak.
A New-Yorki intézetbe tartottak, hivatalos megbeszélést szerveztek.
"Nem értem mi tartott ennyi ideig. Beiktattatok egy gyors menetet vagy mi?" -nézett hátra Liam Lunára, majd maga mellé Theora.
"Dehogy is. Csak kicsit elhúzódott az övem bekötése." -magyarázta meg Luna.
"Igen. Ez történt. Nem igaz hogy nem tudsz negyed órát várni. Vagy milliószor megnyomtad azt a retkes dudát." -mérgelödött Theo.

"Már csak két kilométer és ott vagyunk..."-ásított Liam a volánnál.
"Nehogy elaludj te idióta." -bökött oda Theo. "Ha kell cserélhetünk, ötszáz méter múlva van egy lehúzódási lehetöség." -tette karba kezét.
"Jó lenne." -húzódott le mosollyal a szája szélében Liam.

Theo megforgatta a szemét, majd kiszállt. Átballagott a másik oldalra és megvárta míg Liam álmosan kikászálódott majd beült. Becsatolta övét, majd hátra nézett Lunára, aki békésen szuszogott a hátsó ülésen. Theo elmosolyodott, Liam közben bekapcsolta övét és ahogy elfordult jobb oldalára be is aludt. Az egyetlen ébren maradt egyén sóhajtott egyet, aztán útnak indult. Háromnegyed óra múlva megérkeztek az út feléhez, egy pihenöhöz. Theo leparkolt, majd bezárta az autót. Pár perc múlva ö is álmoba szenderült.

Másnap reggel Luna ébresztgette Theot. Álmosan, de átcammogott a mádik oldalra és beült az anyós ülésre.

"Már azt hittem nem értek ide." -ölelte meg Izzy Lunát.
"Hol van?" -nézett körbe Luna.
"Még kicsit fel kell dolgoznia. Magnus tegnap mondta el neki hogy tulajdonképpen mi is ö." -húzta be Izzy. "Egyébként a szobájában. Azt az üres szobát kapta meg ami a tied mellett volt."