🔥

65 3 3
                                    

-Szívem ide adnád a sót? -nézett Magnus párjára.
-Sótlan lett? -kérdezett vissza Alec, kis csalódottsággal a hangjában. Nem ö volt a legjobb szakács, de napról napra új dolgokat tanult a gasztronómiában.
-Nem nem egyáltalán nem. Csak én kicsit sósabban szeretem. -mosolygott rá lágyan szerelme.
Max az etetöszékében evett ügyesen. Egy nagy nyikorgással kinyílt a szobaajtóm és álmos fejjel kiléptem rajta. Azt se tudtam melyik évszázadban vagyunk, csodás illatokat követve beléptem a konyhába.

-J...Juby! -halottam meg Max hangját.
-Édesem Ruby alszik, nincs itt. -simogatta meg Alec az öcsém fejét.
-D...De..ity van! -fogta meg apró kezével apának fejét és felém fordította. -Látyod? Oty van! -mosolygott rám.
-Jó étvágyat mindenkinek. -hallatszódott rekedt hangom. A rádió elhallgatott, minden szempár rám szegült.
-Ruby ezt el sem hiszem...-pattant fel helyéröl Magnus és mellém sietett.
-Szia Apa...-néztem fel rá. Erre ö csak szoros ölelésbe vont. Az angyalra milyen hosszú ideje nem öleltem meg...Fejemet mellkasába nyomtam úgy öleltem vissza. Max elkezdett sírni, finoman eltoltam magamtól apát majd mellé léptem. Kivettem az etetöszékéböl és megöleltem. Azonnal elhallgatott és szorosan visszaölelt.
-Hiányoztál csöppség...-suttogtam.
-Te...is...-motyogta.

-Magnus kész vagy? Indulnunk kéne! -igazgatta nyakkendöjét Alec. Elé léptem és normálisan megcsináltam neki. -Köszönöm szívem. -puszilta meg homlokom és megölelt.

-Alec biztos nem akarsz jönni? Jó buli lesz! -próbálta meggyözni Magnus a bátyám.
-Nem köszönöm. Inkább itthon maradok Max-el és akkor nem kell bébiszittert fogadnotok. Amúgy sem az én müfajom a bálozás.
-Ruby? Nem jössz be elöbb? -borzolta össze a hajam.
-Nem, megvárom Edmundot. Azt mondta hétre itt van -mosolyogtam Apura.

~A bálon~
Keze átölelte karcsú derekam, magához húzott. Bal kezével enyémet fogta és szemembe nézett.
-Gyönyörü vagy -suttogta.
-Te sem nézel ki rosszul...- motyogtam kis pírrel az arcomon.

Jobb keze lejjebb vándorolt fenekemre, erre a mozulatára megfeszültem. Perverzen elmosolyodott, majd bele markolt. Rám nézett, mire én kirántottam kezemet. Ellöktem magamtól és elkezdtem kiabálni.
-Mi a francot képzelsz magadról?! Milyen jogon fogod meg a fenekemet nyílvános helyen??! Eszednél vagy?! -keltem ki magamból.
-Ruby ne csináld ezt. Ne itt...-sziszegett nekem Edmund. Egyre közelebb jött, próbált csitítani. Milyen aranyos. Visszakézböl felpofoztam, majd kirohantam.
-Ruby! Várj már! Ah basszameg!

Minden szempár minket figyelt. Kirohantam a kertbe és levágtam magam a vizes padra. Pár perc után Theo ült le mellém.
-Szia...
-Hali - köszöntem szük szavúan.
-Mi történt bent?
-Közöd? -kulcsoltam össze karjaim magam elött.
-Nincs sok-
-Pont ez az.
-Ruby tudom hogy azután a csók után elég kínos a beszélgetésünk...de ha nem mondod el, nem tudok segíteni.
-Edmund letapizott tánc közben -motyogtam.
-Az a faszfej. Elkapjuk és megverjük ketten jó? -mosolygott Theo.
-Jó...-szipogtam egy kis mosollyal.

Daylight 🌞 /Shadowhunters/Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon