kellemes este van előtted az ablakon kitekintve látod hogy gyenge eső szab függönyt a kilátásnak hogy csak sejted falud fényeit és emlékezetből találgatod mi van ott balra és ott jobbra eltölt egy bizsergés egy jó érzés mert a kandalló melege simogatja a válladat mert felsóhajtva tudatosítod hogy milyen szerencsés vagy hogy nem kell kint áznod és minden olyan igazán kegyes hozzád a kapcsolataid az anyagiak előléptetés vár a munkádban minden kérdésedre elismerés a válasz mellkasod reped a büszkeségtől igen ez vagy te és mindaz amit elértél nincs ellenfél csak te a győztes létezel és ezzel az önfelmagasztalással állsz az ablak előtt mikor meglátod őt ahogy teljesen átázva kezét nyújtja feléd tudod hogy lehetetlenség látni a részleteket de te látsz egy átszegezett kezet tudod hogy nem lehet másképp csak megérdemletlen ajándékként érteni hogy érted szaggatta át a szög milyen távoli a siker amit az előbb felhoztál milyen gyenge magyarázata a miérteknek mert csak ez a sebes kéz ad értelmet minden igyekezetednek egyszer eljött hogy haljon bűnökért a tiéd is szög volt a keresztjén de nemsokára eljön bíróként mit mondasz majd ha megkérdezi miért nem nem ó uram ne menj el elfogadom kezedből a kegyelmet mert tudom hogy te vagy csak aki nem nevet nem aláz meg mert drága volt az ár
