Gravity Falls Fanfiction -One Year Later-

V. Fejezet

*Dipper*
Amikor Ford bácsi kezet fogott a szőke hajú szörnyeteggel, akaratlanul is bevillant előttem az a kép a bácsikám emlékéből. Több tíz éve is megtörtént ugyanez, és utána nagyon megbánta, hogy alkut kötött a démonnal. Nagyon féltem. Nem akartam hogy újra olyan katasztrófa történjen, mint tavaly nyáron. De nem tehettem semmit.
Ford bácsi biztos tudja, hogy mit csinál, és ezt már amúgy is megbeszéltük a laborjában.
A töprengésemből Bill korgó gyomra zökkentett ki, mire az zavartan megvakarta a tarkóját, és nem értette, hogy ez mi volt.
    - Biztos éhes vagy, nem? Gyere be, keresünk valami ehetőt! - mondta az ősz hajú furcsállva a helyzetet.
    - Igen, az jó lenne. - sóhajtotta a fiú - De még soha sem ettem emberi ételt.. - mondta gondolkozva.

Ford bácsi kinyitotta nekünk az ajtót, de le nem vette a szemét Billről. Amíg ők ketten a konyha felé tartottak valami kajáért, én úgy döntöttem, be kéne avatni a többieket is a furcsa vendég ittlétébe.
- Tesó, ki az? Rendeltünk kaját? - kiáltott ki Mabel a nappaliból.
Összeszedtem a gondolataimat mire a szobába értem, hogy higgadtan el tudjam mesélni a történteket, de mindig amikor belegondoltam, hogy itt van a házban az a démon, újra és újra elfogott a pánik.
- Öhmm.. Mabel... Beszélnünk kell. Nagyon fontos. - mondtam a szoba küszöbén állva.
A testvérem zavarodottan nézett rám. Érezte a helyzet súlyát, de szemlátomást ötlete sem volt, mi lehet a bajom. Gondolom nagyon régen vágtam már olyan ijedt fejet, mint akkor. Ő csak felugrott a kanapéról, és sietősen odajött hozzám.
- Mi a baj? - kérdezte mostmár ő is rémülten.
- Aki jött... Nem más, mint ......Bill Cipher. Emberi alakjában. - mondtam ki lesütött szemmel. De azt azért láttam a szemem sarkából, ahogy a lánynak elakad a lélegzete, majd lesápad.
...
Folytatása következik...
Köszönöm, ha elolvastad, ha tetszett, ne felejts el szavazni!☺️🌲🌈🌠