Emerald szerkesztőség

3.7K 167 25
                                    

Az én nevem Park Jimin. Épp most töltöm a 21. Születésnapom. Az Emerald szerkesztőségnél dolgozom az irodalmi osztályon. Vagy inkább azt kéne mondanom, hogy dolgoztam.
Áthelyeztek a manga osztályra. Ott anny a dolgom, hogy a mangákban a rajzok elhelyezkedését és a szövegek elhelyezését igazítjuk ezzel segítve a mangakákat. Ma kezdek... Ez nem az én stílusom.
Az a hely ahová költöztem csak pár tömbnyire van a szerkesztőségtől.
Első ránézésre ez sem különbözött az eddigi munkahelyemtől de amikor bementem.... Meglepődtem.
A manga osztályon folyton csörgött a telefon, és mintha fekete aura vette volna körül. Hát nincs mit tenni. Bemutatkozok. Park Jimin vagyok az újo-. Még be sem tudtam fejezni a mondatot mar egy mély hang szakított félbe. Mi az, hogy nincs még késszen a kézirat??!? Már ígyis elvagyunk maradva! Rendben. Máris indulok. Miután ez a telefonbeszélgetés lezajlott elég csúnyán nézett rám az illető.
Majd hozzám is szólt. Te  vagy az ujjonc? Készülj te velem jössz! Még válaszolni sem hagyott. Fölkelt az asztal mögül, megragadta a karomat és már húzott is maga után a lift felé.
Az én nevem Jeon Jungkook de szólíts csak JungKook nak. Én vagyok az osztály vezetője. Most elmegyünk Mutou sensei hez mert nem halad a kézirattal. És itt félbeszakította a beszélgetést egy telefoncsörgés. Egész úton csak kiabált és kiabált a telefon másik oldalán álló emberrel.
Amikor odaértünk JungKook Mutou senseiel átnézte a kéziratát.
Ez meg micsoda? Hogy néz ki? Egyáltalán nem adja át az érzéseket. Sosem csókolóztál még? Rajzold meg rendesen sensei.Akadt ki JungKook.
Sa-Sajnálom. De ha egyszer én csinálom nem látom, hogy néz ki. Mondta a sensei.
Értem. Miután JungKook kimondta ezt a szót megragadta a karom és felállított a székből. Most jól figyelj. És a következő pillanatban már az ajkai az enyémhez értek. Az az 1 perc szinte egy örökkévalóságnak tűnt. De nem rossz értelemben. Vagyis nem tudom.
Kissé sajnáltam amikor eltávolodott tőlem.
A nap többi részében nem szólt hozzám csak a kéziratokkal foglalkozott.
Miután estefele végeztünk és leadtuk a kéziratot a nyomdába leültünk a szerkesztőség aulájába kávézni.
Ilyenkor már senki sincs ott ezért kissé ideges voltam. Hiszen csak mi ketten azok után amit művelt.
Bocsi, hogy nem volt sok időm bemutatkozni meg ilyesmi. Remélem nem haragszol.

U-ugyan dehogy. Mosolyodtam el.
Ügyes voltál Jimin. Mondta lágy mosollyal az arcán.
Nagyon elpirultam.
A kovetkező percben JungKook nagy kezeit éreztem az arcomon, ahogy a fejemet fordítja sajátja felé. Vagy úgy 20 másodpercig a szemembe nézett majd kezdett közelíteni felém.
Pár centire az arcomtól megállt.
Hát tényleg nem ismersz föl Jimin?
Csodálkozva néztem rá ezután.
Sa-sajnálom de nem.
Miután kimondtam ezt JungKook az ajkait újra szorosan az enyéimhez illesztette.
Hagyok időt, hogy kitaláld. De nem sokat. Mondta csábos mosollyal az arcán. Utána csak úgy kisétált.
És otthagyott a kanapén a dobozos kávém társaságában.

És ez az első rész vége. Remélem tetszett és koszi hogy elolvastad.!! Légyszi véleményt is írjatok sokat sgítene!
😋😊

Megszerezlek [Yaoi 18+] [JiKook]Where stories live. Discover now