Átlagosan problémás [SZÜNETEL]

5.

Óra után a szekrényemnél álltunk Ann és én. Épp szedtem ki a tesicuccom, míg Anna még mindig a WC-s ügy miatt faggatott. Nem értette miért voltam Carennel. Én pedig nem mondtam el neki. Úgyhogy nem hagyott békén. El indultunk viszont a tesi öltözőbe, mert lassan kezdődött az óra. Nem akartunk elkésni.
- Ne csináld már ezt velem! Mond el! - nyúzott még öltözködés közben is. Mikor épp a nadrágomat vettem le, kiesett belőle a papírka és Ann lecsapott rá.
- Ne! Azt ne ... - kezdtem volna. De már késő volt. Szétnyitotta és végigpörgette szemével ami benne állt. Kis csend és gondolkozás után csodálkozó fejjel kezdett el kiabálni.
- Úristen ..! Tudod mi ez? Egy szerelmes levél! Mégis kitől kaptad??? - gyorsan befogtam a száját, de már késő volt. Mindenki minket bámult.
- Ezt meg beszéljük később - sziszegtem a leghalkabban. És mivel mind a ketten át voltunk öltözve kirángattam az öltözőből.

A tesi óra elment. Miss Laross nem szeret minket annyira, de nem is utál. Persze a fegyelmet imádja. Ahogy minden tanár. A mostani tesi óra egész lightos volt a átlagoshoz képest. Na mindegy, legalább ezen is túlestünk. 

Beültünk a következő órára és nekem eszembe jut a zsebembe rejtett papíros. Tartoztam egy magyarázattal Annek, de magam sem tudtam igazából mit mondani rá, csak reméltem hogy elfelejti.
Utolsó óra után, még nem indultam sehová, inkább benéztem a bünti szobába, ahol a tanár épp valami cikket olvasott az újságban. Jose a szokásos helyén ült és a kapucni alatt titokban zenét hallgatott, nem vette észre, hogy én beléptem az ajtón. De a tanár se nézett rám csak parancsolón leültetett, mintha én is kaptam volna büntit. Leültem a J mögötti padba és megkocogtattam a vállát, mire ijedten hátrakapta a fejét. Amint felismerte elgyötört arcom kivette füléből a fülhallgatót.
- Te mit keresel itt? - suttogta a leghalkabban. 
- Beszélnünk kell - tátogtam, hátha megérti. Biccentett, úgyhogy úgy vettem, hogy értette.
- De itt nem tudunk! Menj haza! - suttogta szinte hangtalanul, mire biccentettem, mert igaza volt. Így felálltam és indultam ki, mikor a tanár utánam szólt.
- Hova megy kisasszony? Talán azt hiszi meglóghat a büntetésről?? - kérdezte költőien. Válaszra nyitottam a szám, de ő gyorsabb volt. - Adja ide a büntető cetliét és üljön le kedves ...
-  Shara, Shara Parks - mondtam és az asztalához léptem. - És nincsen cédulám.
- Miss. Parks, mit jelent pontosan hogy nincsen cédulája? Elhagyta?
- Nem hagyhattam el ami nem is volt - csóváltam a fejem, mire az idős úr felkapta a fejét.
- Akkor mégis miért van még itt? - értetlenkedett majd kifelé hessegetett, amikor a ribancok becsődültek nagy zajjal az ajtón.
- Elnézést - kiabálta a fő ribizli, hogy az ügyeletes úr meghallja. 
- Tökéletesen hallom nem kell kiabálni! - szólt rá és megkocogtatta az új hallókészülékét. Majd rám nézett. - Maga még itt van?
- Nem, dehogy! - siettem el.

 Kiérve a suliból vártam a buszt. Hamar jött, így intettem Timnek és leültem hátra az ablakhoz, beraktam a fülhallgatóm és elindítottam egy random számot. Machineheart - Shelter-je szólt a fülemben egy darabig, eszembe juttatva Jose és Ann szerelmi szálát, mígnem a busz el nem indult és valaki le nem ült mellém. Odakaptam a tekintetem és Carmen nagy szemei fogadtak.
- Elolvastad már? - kérdezte köszönés nélkül.
- Nem - mondtam miközben kivettem a fülemből a fülest. 
- Miért? - értetlenkedett. - Mire vársz még?
- Nem tudom - motyogtam. - Félek?
- Dios mío! Mégis mitől? A gringos bír téged, créeme! 
- Rendben, de csak otthon olvasom el! - sóhajtottam, mire biccentett.
- Mit hallgatsz? - terelte a témát, én pedig odanyújtottam neki a füles egyik felét és újraindítottam a zenét. - Ez tetszik! - mondta a szám végén.
- Örülök - biccentettem. - De most mennem kell - indultam el, majd megragadta a karom.
- Olvasd el!
- El fogom! - mondtam és azzal a lendülettel sietősen leszálltam a buszról.

Besétálva a kiskapun bementem a 9/d-be és rutinosan intéztem mindent, majd kimentem az öreglányhoz, aki nyikorogva köszöntött, mikor leültem. Ahogy ott ültem a hintában és vártam a kezembe véve a papírt elgondolkoztam azon ki és mi célból pontosan küldhette nekem. Valamint az is eszembe jutott, hogyha Carmen tudja kitől van, miért nem árulta el. Lehet a srác erre is megkérte, hogy ne árulja el?! Lehet.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

gringos - fehér amerikai fiú
créeme - higgy nekem!

Itt van, friss és ropogó! 
Mostanában nem vagyok a toppon ha írásról van szó, de remélem azért néha (mint most) megörvendeztethetlek benneteket egy-egy részecskével!
Nem tudom mikor jön a kövi, sorry!
~Haru voltam, gépolaj mindenkit!