A Csoda

10.

Zuhantam a mélybe,az ismeretlenbe.
-Csak lazulj el!-Szólt Mika.

A többiek anygyal szárnyat nyitottak,leesett az állam. Ellazultam és láss csodát kinyíltak hófehér szárnyaim.

Zuhanási sebességem csökkent. Repültem!
Nem tudtam elhinni mind azt ami történt. Szabadnak éreztem magam,suhantam a széllel együtt.

Leértem a szakadék aljára,a többiek kicsit hamarabb leértek.

-Gratulálunk Clarie. Hihetetlen bátor voltál,most már látod hogy tényleg igazi anygyal vagy.

-Megmondom őszintén nem fedeztem fel eddig a szárnyaimat,pedig eddig is meg voltak, csak kicsitt rejtett helyen.

Kicsit kellemetlenűl éreztem magam,biztos azt gondolták rólam,hogy milyen hülye ez a lány,angyal és nem képzelte volna hogy van szárnya.

Ám megfeledkeztünk arról,hogy a démonok nem szűntek meg létezni gyönyörű szárnyaim láttán.

Fredie lemaradt,mi futottunk tovább ahogy csak bírtunk.
De,megfordúlt fejemben-Nem hagyhatom ott csak úgy tétlenűl.
Annie és Mika szaladtak tovváb,én pedig vissza fordúltam,hogy segítségére legyek Fredie-nek.
 
Oda értem és egyszerre elillant a sok démon. De,ez csak egy csapda volt. Jó hiszeműen azt hittem vége. Egy démon egyszer csak megjelent a hátam mögött és el kezdett felénk kúszni.Csontok nélküli,szivárgó mozgásától torkomba szaladt az epe.

Ahogy hátrálni kezdtem,majdnem fellöktem Frediet.
-Egy Behemót démon-szólt,ahogy a felénk kúszó lényt figyelte.
-Ezek mindent megesznek.
-Még az...
-Embereket is? Igen-bólintott Fredie. -Gyere mögém!

Le sem véve szememet a Behemótról,tettem néhány lépést hátrafelé,amíg Fredie háta mögé nem kerültem.

Volt valami abba a lényben, ami még a többi démonnál is jobban taszított,amellyekkel eddig találkoztam.
Olyan volt, mintha egy vak,meztelen csiga fogakat növesztett volna,a mozgása pedig,ahogyan szivárgott.....De,legalább nem haladt gyorsan. Fredie-nek nem okozhatott különösebb gondod,hogy végezzen vele.

Mintha csak olvasott volna gondolataimban,Fredie,kezében a ragyogó szeráfpengével,előrevetette magát. A démon hátába mélyedő fegyver olyan hangot adott ki,mint amikor valaki rátapos egy túlérett gyümölcsre.A démon teste mintha görcsbe rándult volna,aztán remegett egyet,és jó két méterre iménti helyétől újra felvette az eredeti alakját.