7. nap

2.8K 335 99
                                    

El sem hiszem, hogy ez az utolsó napunk itt Miyakojimaban. Szomorúan pakolgattam a cuccaimat vissza a bőröndömbe és búcsúztam el a kényelmes ágytól, amihez olyan sok emlék köt. Reggeli szokásunkhoz híven ismét teletömtük magunkat, mivel ez az utolsó étkezésünk itt. Maradtam volna itt még egy jó ideig, de sajnos ma kettőkor indult haza a gépünk. Kicsit szomorú voltam miatta, hiszen tényleg jól éreztem magam itt, de minden jónak vége lesz egyszer. Jungkook végezte a papírokat, akárcsak érkezésnél, addig én még egy utolsó pillantást vetettem az egész hallra és az étkezőre is, ahonnan még most is isteni illatok szállingóztak. Hiányozni fog ez a hely.

- A bőröndöket itt hagyjuk a bőröndmegőrzőben, a hajókázás utánig, hogy ne kelljen magunkkal vigyük - lépett hozzám Jungkook, miután végzet a kijelentkezéssel.

- Rendben - bólintottam, majd mutatta, hogy merre kell menni.

Kellemes nyári idő volt, pont jó ahhoz, hogy hajókázzunk. Izgatottan ugrándoztam a bérelhető hajók felé és alig vártam, hogy a vízen száguldozzunk. Kiválasztottunk egy egyszerű fehér, mondjuk úgy, hogy közepes méretű hajót és már ki is kötötték nekünk. A biztonságunk miatt Jungkook fog majd fizetni, hiszen ha nekem kellene, akkor ki tudja, hogy meddig élnénk még. Felhúztam fejemre a szalmakalapomat és úgy bámultam a csodálatos tájat. A vízben nagyon sokáig le lehetett látni, ezért fotózgatni kezdtem. Pár fényképet a mellettem ülőről is csináltam, de most a táj volt az elsődleges.

- Vezettél valaha hajót? - pillantottam oldalra, mire Jungkook felnevetett.

- Őszintén? Még sosem, de nem olyan nehéz ez, meg amúgy sem megyünk olyan gyorsan, szóval nem lesz semmi baj. - próbálta szépíteni a helyzetet, ami nem feltétlen jött neki össze, de azért én bíztam benne.

Leállította a hajót, mire kérdőn néztem rá, de ő csak sejtelmesen mosolygott rám. Áthajolt hozzám, majd egy apró puszit adott a számra, de én mohón hajoltam utána, egy rendes csókba invitálva őt. Megéreztem a nyelvét a szám szélén, amiből értettem a célzást és én is bevetettem a sajátomat, hogy egy szenvedélyes csókcsatába kezdjünk. Átkaroltam a nyakát és úgy bújtam közelebb hozzá, amíg ő az oldalamat simogatta gyengéden. Egy mosoly kíséretében vált el tőlem, mire kicsit kipirulva, -a levegő hiány és a meleg miatt-, hajtottam le a fejem.

- Mindig is imádtam, amikor zavarba jöttél - nyúlt az állam alá, majd felemelte a fejem, hogy a szemeibe nézzek. - Sokszor direkt hoztalak zavarba egyébként. - nyomott egy újabb csókot a számra.

- Nagyon utálom, hogy mindentől zavarba tudok jönni - mondtam, mire ő csak megingatta a fejét.

- Szerintem cuki, hogy ilyen hamar zavarba jössz.

- Ennek örülök - suttogtam, bár jelenleg is éreztem, hogy arcom vörösödni kezd.

- Mit szeretnél csinálni? - kérdezte, mire megvontam a vállaimat.

- Nekem mindegy. Úszunk egyet? - ajánlottam fel, amit ő egy bólintással díjazott.

Egy határozott mozdulattal levette magáról a trikóját, én pedig eltátottam a számat, hiszen valami elképesztően jól nézett ki. Jungkook elmosolyodott látva a reakcióm, majd odalépett hozzám és engem is megfosztott a felsőmtől, majd megragadott és felkapott a kezeibe, ugyan úgy, mint amikor az első csókunk előtt tette.

- Tegyél le - nevettem fel és kapálózni kezdtem, de nem sok mindent értem el vele,

- Mély levegő Jimin - puszilt a hajamba, majd a hajó széléhez lépett és konkrétan belerohant a vízbe velem együtt.

Szerencse, hogy be tudtam fogni az orrom, hiszen hatalmasat csobbantunk a vízben. Eltúrtam a arcomba lógó tincseket, miután feljöttem a víz alól, majd az előttem úszkáló Jungkookra pillantottam.

within 7 days ~ jikook | ✔Donde viven las historias. Descúbrelo ahora