Ránézek a pengére,
És érzem hogy vége.
Megint elgynegültem,
És a kísértésnek engedtem.A seb mély lett,
A fizikai érzet
Elmaradt.
És ami bent maradt,
Az a lelkemben ébredt.Nem bújt el végleg,
A fájdalom gyötört.
De csak a lelkem,
Mélyről jövő sikoltását hallom,
És áttör a falon,
Hogy a könnyed nehézségem,
Két kis robajjal,
És egy kis kacajjal,
Olyan legyen
Mint az életem.
Értelmetlen,
Sivár és unalmas.
KAMU SEDANG MEMBACA
Saját versek, gondolatok
PuisiA saját "verseimet", gondolataimat írogatom le. 😄