A következő napon a két fiú rengeteg helyre ment el. Ruhát venni Jiminnek, kávézni és könyvesboltba. Mint kiderült a Félvér imádott olvasni, Taehyung pedig imádta nézni ahogyan olvas. A démon egyre jobban aggódott viszont, hogy Lucifer elfog jönni a fiúért. Bár a hétvége még messze volt, hiszen kedd volt, de fokozottan figyelt arra, hogy az ördög egyetlen embere se kövesse őket. Jelenleg otthon ültek a kanapén, Jimin a démon ölében fekve olvasta legújabb szerzeményét. Taehyung mindent megvett neki amit csak kért, túlságosan kedvelte őt. Óvatosan végigsimított Jimin szőke tincsei között és egy halk sóhaj hagyta el ajkait.
"Mi a baj?" Kérdezte a fiú félre téve a könyvet és egy angyali mosolyt villantott.
Taehyung is mosolyogni kezdett. "Semmi igazából, csak gondolkozom."
"És min? Ha szabad tudnom." Jimin felült, pontosabban Taehyunggal háttal az ölében foglalt helyet, ez szinte már olyan természetes volt nekik, pedig csak két napja ismerték egymást. Érdekes dolog a szerelem, bár egyikőjük sem vallotta be igazándiból az érzéseit.
"Rólad, hogy milyen gyönyörű vagy. A szokásos." Az ezüst hajú Jimin nyakába fúrva arcát hagyta, hogy démoni formája átvegye az iránytást felette és teste ellazuljon. Bőrén megjelentek a tetoválások, szemei ismét királykék színben pompáztak. Ajkai szinte hozzáértek Jimin hófehér nyakához, a szőke pedig érezte a démon leheletét bőrén, amitől kirázta a hideg.
"Szerinted gyönyörű vagyok?" A Félvér arca halvány rózsaszínű árnyalatba kúszott.
"A leggyönyörűbb." Suttogta Taehyung és egy apró csókot adott Jimin nyakára. "Bárcsak előbb ismertelek volna meg, elvittelek volna vacsorázni, sétálni, moziba..." Jimin megfordult a démon ölében és most már szemben ült vele. Átkarolva Taehyung nyakát a szőke arcára egy apró mosoly ült ki és összeérintette homlokát a démonéval. "Nem akarom, hogy a karmai közé kerülj Jimin, mindent elfogok követni, hogy velem maradj. Persze ha te is úgy akarod."
Az említett halkan nevetett majd ajkait összekapcsolta Taehyungéval. Lassú csók volt, lusta szinte. Taehyung óvatosan átkarolta a Félvér vékony derekát és közelebb húzta magához, miközben lassan megnyalta Jimin alsó ajkát. A szőke elhúzódott tőle levegőért, de hiába hiszen egy másodperc sem telt el és újra csókban forrtak össze, ezúttal pedig már egymást fedezték fel, nem csak kezeikkel, de nyelveikkel is. Jimin kínzóan lassan hámozta le a démon felsőjét, majd a sajátját is. Taehyung a szőke egyén nyakát vette célba ajkaival, először apró csókokkal hintette be a felületet, majd óvatosan szívni és harapni kezdte az érzékeny bőrt. Jimin halk sóhajai és nyögései gyönyörű dallam volt a számára. A Félvér összekulcsolta ujjaikat és megszorította Taehyung kezét, közben a vállára hajtva fejét, hogy megtartsa magát. Egész testében remegett az új érzéstől melyet a démon szolgáltatott neki. Taehyung hátra döntötte fejét és levegőhöz próbált jutni, de közben Jimin nyakát figyelte. A lila foltokat melyekkel megjelölte őt.
"Az enyém vagy, csak az enyém." Suttogta halkan az ezüst hajú.
"Ha csak a tiéd, akkor miért nem teszel magadévá?" Jimin újból egy csókot adott Taehyungnak, aki csak egy széles mosollyal az arcán nézte a fehér plafont.
"Talán majd egyszer, még én sem vagyok felkészülve. Lehet még megutálsz majd valamikor és elhagysz engem."
"A Félvérek egy életre választanak párt, én téged választalak, meg is jelölhetnélek akár." Nevetett halkan.
"Akkor jelölj meg Jimin." Suttogta a démon, beletúrva a szőke tincsek közé.
Taehyung hirtelen egy égő érzést érzett a tenyerében melyet Jimin fogott.
"Fáj?" Kérdezte a szőke kissé aggódva, de a démon megrázta a fejét jelezve, hogy kibírható. "Kész is." Mosolygott Jimin és feltartotta tenyerét.
"Enyém a Lótusz, tiéd a Rózsa." És valóban ott volt egy égetett lótusz virág a tenyerében.
YOU ARE READING
Inhuman |Vmin|
FanfictionSoha ne bízz meg az Ördögben mikor azt mondja, "Halhatatlanná teszlek" ©daeguhope