🌹2.rész🌹

435 42 1
                                    

—Hmm.. Kim Taehyung. Majd vigyázok vele. —mosolyogok hyungomra, majd véglegesen elhagyom a kocsit. Sóhajtva közelítem meg a házunkat. Magamra erőltetek egy mosolyt és a zárral való bíbelődés után benyitok otthonos kis lakásunkkba.

—Haza jöttem anyu.—kiáltom el magam, és nem telik el sok idő anyukám egész lényét meglátom a nappaliból felém közeledni.

—Szia kicsikém. Jó volt a mai nap Jinnel és Namjoonnal?—mosolyog bályosan és végig simít arcomon.

—Igen anyu. Nagyon jól éreztem magam. És... Képzeld el olyan ajándékot kaptam tőlük, hogy holnap utazunk Busanban egy hétre. Remélem nem gond.

Egy kicsit elhúzza a száját, de végül elmosolyodik és bólint egyet.
—Nagy vagy már Yoongi szívem. Nem baj, majd megleszek egyedül.—mosolyog rám kedvesen én pedig felvonom a szemöldököm. Anyukám a legkevésbé sem így szokott reagálni arra, ha hosszabb időre nem jövök haza.

—Anya jól vagy?—nézek rá teljesen komolyan mire csak halkan felkuncog és bólint egyet. Mostmár teljes mértékben össze vagyok zavarodva. Tényleg van valami vele csak nem tudom mi. Lassan kikerültem és a konyhába sétálva, hogy töltesek magamnak egy pohár vizet, de mikor beértem megtorpantam. Egy aranyos torta volt az asztalon és két ajándékdoboz.—Anya.. Ez mi?—zavarodottan nézek a nemrég mellém érkező anyámra.

—Boldog 18 születésnapot szívem.—arányosan rám mosolygott majd átkarolta a vállalam. Közelebb sétáltam és szemügyre vettem az ajándékdobozokat. Nem voltak túl nagyok, de nem is mondanám kicsinek. Felemeltem a kisebb dobozt, majd kibondtottam. Egyből elvörösödtem, mikor megláttam, hogy mi van benne.

—Egy doboz óvszer?! Anya komolyan?! —adtam hangot nem tetszésemnek és kérdőn néztem anyára. Oké, hogy még nem voltam senkivel soha de akkor sem szép utalás ez tőle.

—Csak nyisd ki a másikat is szívem. —legyintett egyet jobb kezével majd szélesen mosolyogva a másik csomagra bökött fejével. Sóhajtottam egy nagyot majd a másikat is kezbe véve bontottam ki. El tátottam a számat és újra mosolygos anyukámra néztem. Egy új telefon. Az enyém képernyője már darabokban van és szinte nem is lehet már használni. Hatalmas mosollyal arcomon siettem oda anyához és szorosan magamhoz öleltem.

—Nagyon szépen köszönöm anyu.—mosolyogtam őszintén anyára majd puszit nyomtam homlokára és a két ajándékom kezembe véve siettem a szobámba.

Elkezdtem össze pakolni az egyhetes utunkra. Mivel a rohatáram nem túl színes és választékos ezért csak bedobáltam 7-7 ruha darabot mindenből és elraktam a fontos dolgokat is. Ilyen volt a fogkefe, fogkrém, töltő, füllhallgató. Az ágyamra dobott óvszerre néztem és felkacagtam. Egy vállrántáss dobtam be a táskámba és ezek után bedöltem az ágyba és elaludtam.

Reggel korán keltem. Nagyon indulni akartam már. Kb 7-kor már indulásra készen vártam 2 barátom, hogy végre az állomásra menjünk és egy hétre kiruccanjunk. Őszintén Jin hyung figyelmeztetése nem ilyesztett meg, arról a Taehyung gyerekről. Valószínűleg nem engem fog kinézni magának. Ezzel nyugtattam magam egész úton amíg a vonatot ültünk. Arra lettem figyelmes, hogy már oda is értünk, és arra a bizonyos gyerekre várunk akitől óva intett hyungom.

—Sokáig kell még rá várni? —csattantam fel hangosan mikor már kb 20 perce áldogáltunk és vártunk. Mindenki rám kapta a tekintetét majd mögém vezették és egyszerre álltak fel mosolyogva.

— Tae~ —sietett oda Jin és szoros ölelésbe vonta. Pont nem láttam az arcát de a hangját hallottam. Nagyon mély és férfias.

—Hyung! Rég láttalak titeket. Jó, hogy végre szerény személyemmel is szeretnétek időt tölteni.—nevet fel a számomra még ismeretlen valaki. Mikor Namjoont is megölelte, felém fordult és látványosan végig mért. Zavarodottan pillantottam idősebb barátaimra, akik csak meglökték a gyerek vállát.

—Szia a nevem Kim Taehyung, de szólíts csak apucinak. —nyalt végig alsó ajkán mire én felhorkantam és felháborodva néztem Jinre. —Nyugi csak vicceltem. Nem kell egyből háborogni. Nyugodtan hívj Taenek, ha jól esik. —mosolygott rám szélesen ezzel megvillantva téglalap alakú mosolyát. Felém nyújtotta kezét amibe én bele is csaptam, majd megráztam.

—Min Yoongi vagyok. —mosolyogtam rá halványan majd jobban végig mértem az előttemállót. Magasabb mint én ez nem kétség, széles válla és gyönyörű arca van. Egy kék ing van rajta ami könyökéig fel van tűrve ezzel szabadon hagyva alkarját, amin erek dudorodnak. Keze kifejezetten puha, valószínűleg keni valami krémmel. Lábán egy szűk fekete farmer volt ami kiemelte tökéletes lábait. Ez a gyerek jól néz ki. Kifejezetten helyesnek találom.

Csak viccnek indult... 🌹TAEGI🌹 Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora