Harry szemszöge
-Ho.........ho...hogy mi??? - remegett a hangom-honnan tudod hogy........ Patrisha??? - dadogtam tovább.
-Igen jól hallottad, mind ketten! - hangsúlyozott.
-De te???? - szinte sírtam.
-El meséljem Harry??-kérdezte remegő hanggal.
-Kit, mikor??? És mégis miért?? - kezdtem egyre magabiztosabb lenni. De még sem tudtam vissza fogni a könnyeim.
-Az egész 6 éves koromban történt. Mikor is a legjobb barátnőmet meg hívtuk a ,,családommal,, pontosabban az anyámmal a vidám parkba, úgy volt hogy csajos napot tartunk. De az egész rosszul kezdődött el kezdtünk hülyülni a barátnőmmel, aztán felmentünk ketten anyám engedélye nélkül az óriás kerékre. És ezen az óriás kereken történt meg.
A barátnőmmel olyat játszottunk hogy ki ijeszti meg jobban a másikat.
Ami így vissza gondolva kicsit sem volt biztonságos.
Mert állítólag az övek ott úgy vannak rögzítve hogy senki ki ne essen.
De a mi helyünkön ez nem így volt.
Valahogy úgy sikerült fellszállnunk hogy valamit eltörtünk.
De ezzel az elején nem is foglalkoztunk.
Én következtem hogy megijesszem.
De ekkor hirtelen meg állt az óriás kerék.
A barátnőm meg csúszott és ki esett az óriás kerékből.
De még sikerült elkapnom a kezét, ám ekkor láttam hogy a rúd lefog szakadni és mind ketten kiesünk ha most nem döntök.
Én, a barátnőm vagy mind ketten.
Ő csak erősebben szorította a karom.
Kérlelt hogy ne engedjem el, sírtunk mind ketten.
NEM TUDTAM MIT TEGYEK HARRY-üvöltött torka szakadtából, majd folytatta-Elengedtem.Hagytam hogy lezuhanjon a mélybe.Magamat választottam.-mondta kifejezéstelen arccal.
-Ez baleset volt amit én tettem az haragból volt. Gyilkosság amit tettem. -mondtam rögtönözve.
-Nem Harry. -sírt keservesen.-Azóta is itt él a fejemben. Nina. Így hívták.
-H.... Hogy mi?? - sírtam fel én is majd végig a szemét vizsgáltam, nem láttam benne mást csak érzéketlenséget.-Baby, át fogjuk vészelni. Ketten együtt. - magabiztosan oda bújtam hozzá.
De nem mutatott érzéseket.
Nem mutatott semmit.
Üres tekintetébe néztem.
Láttam az öngyilkos gondolatait.
Tennem kellett volna valamit.
De nem tettem.
Ki kapta a kocsi kulcsot a zsebemből, majd ki futott az ajtón, mire észbe kaptam már csak egy hangot hallottam a kocsi elszelelését.
El ment.
Mint mindenki más is.
Nem akartam.
De itt hagyott.
Egyedül maradtam.
Örökre.
¢Vége¢
Kamu.
Csak az első évadnak.
YOU ARE READING
Why me? But why not ... (H.S)
Fanfiction-Én is szeretlek Harry, nem akarlak el veszíteni. Soha, ígérd meg hogy nem hagysz el, legalább te ne hagyj el kérlek. -Én sosem foglak el hagyni bébi bogyó, sose. Megígérem neked. - puszilta meg az arcom, és azt akartam hogy ez a pillanat örökké ta...
