Why me? But why not ... (H.S)

°2/3°

Sofie szemszöge

Elkezdtem felöltözni. Kiválasztottam egy convers cipőt, egy fekete cicagatyát és egy farmer inget és vártam hogy 8 legyen.

És mivelhogy még csak dél körül lehetett ezért gondoltam le megyek a konyhába és ebédelek.

Szép lassan le battyogtam a lépcsőn aztán láttam hogy Harry nevetgél és az a szuka még mindig itt van. A hányinger kerülgetett, amint meg láttam hogy meg akarja csókolni Harry-t oda akartam futni és le szedni róla majd bele szurni egy kést és nevetni azt kiabálván hogy "ne érj hozzá hülye szuka, ő az enyém" de nem, még nem most. Majd ha elég fájdalmat okoztam Harry-nek ahhoz hogy tudja ő az enyém. Most még el hamarkodnám, de aztán.... Mi a szar Harry el tolta magától, mi a f....jooo azta ez elég.....fura. Ok nyugi Sofie. Megdörzsöltem a szemem és próbáltam még mindig dörzsölt szemmel a konyha felé menni aminek sikerén szépen bele támaszkodtam az álló lámpába ami szépen el is dőlt én meg vele együtt el baszodtam, szerencsére elég húsos seggem van így nem fájt annyira, aztán mind ketten rám nézték.

-Mi van?? - néztem rájuk kitárt kezekkel. - Nem láttátok meg szerencsétlen 17 évest? - állítottam fel a lámpát miközben én is fel támaszkodtam.
-Sofie minden rendben? - nézett aggódó szemekkel a csaj.
-Sz.....szivem...n....nincs baj?? -sírt a nevetéstől Harry, oo leg szívesebben fel pofoznám... De ehelyett inkább én is el kezdtem röhögni hátha ez meg teszi hatását és igen. Ezaz. Harry lesápadt arccal nézett rám. Én meg csak röhögtem.
Majd szépen el kezdtem sétálni feléjük és Harry-hez hajoltam.

-Ugyanígy fogok nevetni a szuka temetésén, remélem jól megjegyezted a hangom. -súgtam bele a fülébe.
Erre megdermedt. És csak nézett a szukára aztán rám majd ezt oda-vissza. Mígnem meg állapodott rajtam.
-Ő..... Patrisha, figyi el tudnál menni most?-nézett rám - Aztán nyolcra vissza jönnél? - még mindig engem nézett, ha bár én épp kenyeret vágtam éreztem a tekintetét rajtam-Ha lehet ki öltözötten, nem muszáj.
-Jó, persze úgyis kérdezni akartam hogy haza menjek e? De akkor el megyek és át öltözök.-nézett Patrisha először Harry-re majd rám. És mosolygott. Uuuh élvezd ki ribi nem sokára én fogok így mosolyogni.

Ez után Harry ki kísérte mosolyogva majd vissza jött épp nyitni akarta a száját de hívtak, mégis ki a búbánatosegérfos az?
A kijelzőn egy név volt. Zayn.
O hogy az a, gondoltam magamban majd rá mosolyogtam Harry-re aztán fel mentem az emeletre.

~telefon beszélgetés~

Halló?
Szia!
Miért hívtál?
Csak megakartam kérdezni hogy vigyek e valamit.
Nem kell semmi, kösz.
Lehetnél aranyosabb is ha már el vállaltam a pasi szerepet.
Tudtommal te alap pasi vagy, nem olyan nehéz.
De a te elvárásaidnak nehéz meg felelni cica.
Ha ha, nincsenek is elvárásaim.
Hát ha az nem elvárás hogy legyek a pasid akkor nincs olyan szó hogy el várás.
Jajj nem kell körbe tekerni Zayn. Mit akarsz?
Csak annyit akartam még kérdezni hogy meg is kell majd puszilom téged?
Jajj tudom hogy még élveznéd is. Nem kell el játszani hogy utálsz cica fiú.
...
Nah le buktál. Viszont most mennem kell. Puszi beby.
...

                  ~beszélgetés vége~

Nah Zayn szerelmes ó ha tudná szegény hogy Harry-től mit fog ezért kapni. Előre sajnálom. Most nézem csak hogy mennyi az idő 5:44 Jézus Krisztus. Le kell zuhanyoznom, fel kell öltöznöm, ki kell csípni magam elvégre is a pasim jön...

Szépen le zuhanyoztam és mivel imádok zuhanyozni ezért fél órába tartott. Na nem baj, hajat is mostam szóval kettő egyszerre. Ezek után meg szárítottam barna hajam majd szépen ki vasaltam.

Aztán felöltöztem az általam már reggel ki választott ruhába és már csak a smink, ami számomra egy kis alapozó, hiszen nem túl hibátlan az arcom +egy kis szempilla spirál. És kész is voltam 7:51-re úgyhogy gondoltam lemegyek és meg nézem Harry mit csinál. Ki léptem a szobából és meg csapott egy finom illat ami nem volt más mint SPAGETTI... ahhww imádom. Le mentem a lépcsőn és kicsit még szédültem a látványtól. Harry.

Annyira ki volt öltözve.
Annyira jól nézett ki.
Annyira férfias volt.
Annyira szexy.
Annyira... tökéletes.

A látványtól be indult a fantáziám és úristen... Nem ezt nem... Még nem, nem szabad ilyen hamar feladnom harcolok azért hogy Harry csak és csakis csak az enyém legyen, Natasha... Ő meg el mehet a francba, úgy is kb egy hét és meg ölnöm a gecibe.

-Héj Sofie! - gondolataim poros felhőit Harry hesegette el. - jól vagy? -csak néztem a két csodaszép gyémántszemeit. De a következő szava rögtön ki zökkentett. - Kislányom? Le fagytál? - nevetett fel.
-Rendeltél kaját? - néztem a találakat a gőzölgő spagettivel.
-Azta, ezt miből állapítottad meg? - kérdezte nevetve mire elő bújtak gödröcskéi, leg szívesebben a nyakába ugrottam volna és úgy csókoltam volna de nem lehetett. Tartanom kell magam a tervekhez tehát hozom a flegma énem.
-Látszik hogy nem tudnál ilyet főzni. - néztem fa pofával a tányérra. Mire neki is le hervadt a mosoly az arcáról, a gödröcskéivel együtt.
-Ez elég durva volt, lányom bánj rendesen az apáddal. -mondta egyre szigorúbban. Ezaz már csak egy kicsi és robban.
-Mert ha nem mi lesz? - néztem rá szintén fa pofával amit ő csak egyre dühösebben kezelt.
-Akkor büntetést kapsz. -mondta egyszerűséggel és egy apró önelégült vigyorral.
-Milyen büntetést? Talán el fenekelsz? - erre ökölbe szorult a keze és láttam hogy nem sok kell hogy robbanjon. Láttam rajta a múlt emlékeit.
-Ne feleselj, utoljára mondom. Baj lesz lányom ha ki húzod a gyufát. - egyre idegesebb. Már csak egy kicsi Sofie. Ez nem jó ötlet, hagyd abba Sofie!
Kuss! Rivaltam rá Ni-re.
Mikor épp nyitni akartam a szám, csengettek.
El kezdtem sétálni az ajtó felé de még vissza szóltam Harry-nek.
-Most nagyon félek apuci. Kérlek ne büntess meg.
Aztán oda mentem könnyűséggel és ajtót nyitottam.
" Meglepetésemre" Patrisha állt az ajtó túl oldalán egy nagy mosollyal.
-Szia, időben jöttem? - kérdezte mosolyogva. Én rá néztem az órámra 7:58, fura Harry-vel úgy tűnt mint ha órák teltek volna el.
-Szia-. villantottam egy hamis mosolyt a csajra. Ami azt illeti túl korán is - néztem flegmán majd be tessekeltem. De szívem szerint ott helyben el vágtam volna a torkát. Egy combing erő fekete szűk ruha volt rajta egy fekete cipővel. Mint egy kúrva. De az is volt.
8:00 csengettek.
Oda mentem majd ki nyitottam az ajtót.
Zayn, egy fekete farmer, fekete inggel. Mi van ma hogy mindenki feketében van, hisz még meg sem öltem a szukát.
Nem gondolkodtam sokat be tessekeltem majd a nyakába ugrottam.

Harry szemszöge

Nagyban beszélgetek Patrisha-Val. Akit amúgy utálok, csak azért szedtem fel hogy kevesebbet gondolják Sofie-ra de ez ma nem ment egy könnyen, eléggé ki húzta a gyufát. Ráadásul ez a kúrva is itt lóg a nyakamon, én próbálok kedves lenni de egyszerűen kibírhatatlan, Sofie-t akarom, csak Őt.
De amint be lépett az ebédlőbe egyből meg feszültem. Zayn.
Hogy hogy Zayn? A pasija? Mégis hogy? Csak egy napja van emlékezet kiesése és már is pasija van? Ezek a kérdések kavarogtak bennem.
Ki herélem Zayn-t.
Aztán meg csókolták egymást, mi a fasz??
Ki herélem, tudja hogy Sofie az enyém, ő okozta a balesetét. És most járnak? Ki használja a helyzetet a kis szemét mocsok.
Meg ölöm az biztos...