5. // Június 17.

40 1 0
                                    

Filmnézés, valamit szobatakarítás után elindultam 10 perccel hamarabb a találkozóra Noelel. A parkba tértem be, majd a telefonomat kerestem a táskámba, hogyha nem ért még ide, hívjam fel.
Felpillantottam, es egyszerűen nem hittem el amit láttam. Rettentően szarul esett, és rossz volt látni. Noel búcsúcsókkal köszön el régi barátnőmtől. Egyszerűen csak álltam és bámultam őket. Noel a legkétszinűbb ember, akit valaha ismertem. Natalia elment, s sarkon fordultam, elindultam haza. Semmi kedvem Noelel beszélni ezek után. Egyszerűen undorodom az ilyen emberektől.
-Lena.-kiabált utánam egy mély férfi hang, mely hallatára gyorsabban kezdtem sétálni haza.-Lena, várj meg.
Egyszerűen megálltam és megfordultam, majd Noellel találtam szemben magam.
-Mit láttál?-nézett szembe velem.
-Két undorító emberg csókolozni.-mondtam, miköbe mélyen a szemeibe néztem, és megráztam a fejem.
-Bocsáss meg Lena.-mondta, és közelebb lépve átakart ölelni.
Meghátráltam két lépést, majd szóra nyitottam ajkaim, de közbevágott.
-Lena, én soha nem bántottalak volna meg, a húgom vagy, szeretlek. Natali semmit nem jelent számomra és..-mondta majd most én vágtam a szavába.
-Láttam Noel, undorodom tőled.-fordultam sarkon és otthagytam.

VisszafojtvaWhere stories live. Discover now