Mad in Love 2 Season / YuMark / Határozatlan Ideig Szünetel

1. Rész

Sziasztok! Itt lenne a második évad első része. Remélem tetszeni fog!

Kellemes olvasást! ❤

Mark pov.

Jackson halála után Yugyeom teljesen megváltozott. A temetést követően napokig nem tudtam elérni sem és nem jött vissza a lakásába. Pár nap múlva bedrogozva, részegen találtam rá és akár mennyire volt rossz: Jaebumhoz fordultam segítségért, de ez csak a kezdett volt. Bezárkózott, nem beszélt csak egy valamit akart és én képtelen voltam megtagadni tőle a szexet. Bár sokszor óriási volt a fájdalom és rettentően féltem tőle, utána mindig jobban lett, így már én sem bántam annyira. Idővel próbált kedveskedni, de féltem. Sosem tudtam mikor borul el az agya és mikor támad fel benne újra az az éne, akitől félek...

Most mégis, félév elteltével is itt fekszem mellette, minden porcikám fáj, de nyugodt, alvó arcát látva nem bánom, hogy engedtem neki. Akárhogyan nézzük; komoly depresszióban van és ő maga képtelen ezt bevallani. Annyira már sikerült megismernem, hogy tudjam: szexxel vezeti le a feszültséget, mégis a különböző eszközöktől néha sikítva rohannék el...de az biztos, hogy idővel és alkalmanként tényleg nagyon élvezetes - Jó reggelt! - csókolok ajkaira, ahogy nyitogatja pilláit.

- Neked is! - mosolyog rám, de látom, hogy nincs túl jól.

- Fáj a fejed? - simítok homlokára. Éjjel megint részeg volt, de reméltem, hogy ez reggel nem jön ki rajta. Sajnos tévedtem - Hozok gyógyszert! - puszilok ajkaira, majd nehezen, de felkelek és kibotorkálok a konyhába. Azt hiszem ennyi menetet többet nem vállalok...fújom ki magam. A francba is nekem ma táncom van és így hogyan fogom az új koreot betanítani?

- Sajnálom, látom te sem vagy jól. - veszi be a fájdalomcsillapítót és magához húz - Kérlek Mark, ne akkor próbálgasd a határaid, amikor képtelen vagyok figyelmesnek lenni! Ha fáj szólj és leállok! Nekem sem jó, ha így látlak! - puszil hajamba szorosan ölelve és simogatva. Ilyenkor annyira jó hozzá bújni, érezni a teste melegét, tudni, hogy még ott pislákol az a kis szerelem szikra irántam...de talán képzelem csak. Jackson halála óta egyszer sem mondta, hogy szeret, nem is akarom erőltetni.

- Nem akarlak leállítani. - bújok ölelésébe, de eltol magától, hogy a szemembe nézhessen.

- Miért nem? Hiszen, hiszen neked ez így nem jó... - néz rám szomorúan, de nem akarom így látni. Miért? Miért hagyom?

- Mert szeretlek Yugyeom. Szeretlek és ha legalább egy kicsit eltudom érni, hogy megnyugodj, vagy jobban érezd magad, akkor ez csekély ár érte. - hunyom le pilláim. Remélem lesz elég kitartásom hozzá...

- Annyira sajnálom kicsim! - szorít magához - Ígérem megpróbálok változtatni ezen! - simogat, ami most igazán jól esik fáradt testemnek - Gyere, egy masszírozás jót fog tenni! - csókol meg, majd hasra fektet.

- Ugye ehhez nincs semmi eszközöd? - nézek rá mosolyogva, habár azért tartok a választól.

- A babaolaj annak számít? - nyúl a fiókjához, minek a nyikorgása felhozza minden emlékem az ott rejlő érdekességekről. Akárhogy is: a testem igazán szereti azokat az "eszközöket".

- Abban a fiókban minden annak számít. - mosolygok rá, majd visszahajtom fejem a párnára élvezve, ahogy masszírozni kezd.

Jaebum pov.

Youngjae a reggelhez híven meztelenül kiterül az ágyban mellettem, én pedig csak mosolygok rajta. Mindig ezt csinálja, reggelre az összes ruhát leszedi magáról akár mennyire is van hideg - Nem hiszem el, hogy nem fázol! - takarom be és mikor fáradtan rám pislog, lágyan megcsókolom. Az utóbbi időben egyre kevesebbet tudtunk együtt lenni és elképesztően hiányzik a társasága. Mégis képtelen vagyok másra gondolni, csak Markra és Yugyeomra. Tudom, hogy már így a határait feszegeti, de fogalmam sincs meddig húzzák. Yugyeom teljes letargiába, depresszióba esett. Jackson halála után hetekig csak azt mondogatta, hogy ő ölte meg a fiút és azt hiszem ő tényleg így érzi. Pedig nem az ő hibája, sőt semmi köze ehhez, csak azok a suhancok és a szülei tehetnek róla. Persze ők is Yugyeomot okolták... Ha Mark is elhagyja, félek többet nem fog rendbe jönni.

- Megint rajtuk jár az eszed. Jaebum miért csinálod ezt? - öleli át csípőm hasamra hajtva fejét - Azt tudom, hogy Yugyeom magát hibáztatja, de te miért?

- Mark miattam szenvedett annyit és most, hogy belezúgott Yugyeomba... Tudod eleinte felesleges volt az aggodalmam, de amióta Jacks... - mondanám, de szavamba vág.

- Most már jogos az aggodalmad. Nézd, tudom mennyire rossz a bűntudat, de-de... - vesz mély levegőt - Mit szólnál, ha elmennénk négyesben valahova egy hétre? - néz fel rám mosolyogva. Tudom, hogy féltékeny Markra, így igazán jól esik, hogy képes ezen túl lépni.

- Ez egy jó ötlet! - csókolom meg lecsúszva hozzá az ágyban, szorosan magamhoz ölelve - Miért kell neked meztelenül aludni? - markolok fenekére, mitől felsóhajt.

Édesem...