5. rész

134 5 1
                                    

*Elizabeth szemszöge*

Hétfő reggel van. Az ébresztőm csörgésére keltem fel. És, hogy miért kelek ilyenkor? Hát nem a suli miatt . Ma 8 órára megyek a fodrászhoz át festetni a hajam. Lehet Miranda nem fog neki örülni, de nem baj. Teljesen be lesz festve szürkére de a haj töveknél fekete lesz.

Úgy gondoltam, hogy készítek Anyucinak reggelit. Ki keltem az ágyból de persze óvatosan, hogy Miranda és Masni fel ne ébredjenek. Fel vettem a cuki nyuszis mamuszom, magamra kaptam a rózsaszín köntöst és le mentem a konyhába. Csináltam a kutyusnak meleg tejet és bele kenyér darabkákat. Miranda-nak és nekem sütöttem 2-2 pirítóst. Anyucinak mellé kávét főztem, magamnak meg persze kakaót, mert nem ihatok kávét.

Mire le tettem Masninak a reggelijét, már itt toporgott mellettem a konyhában. Gyorsan fel szaladtam fel kelteni Miranda-t mivel kész a reggeli. Kicsit simogattam aztán keltegetni kezdtem.

-Jó reggelt Miranda! Hoztam neked reggelit. -Mondtam mosolygós hangon. Kezdte szépen nyitogatni a szemeit.

-Neked is jó reggelt baba. -Oda adtam neki a reggelijét.
-Elizabeth?!
-Igen? -Most tuti le fogja sikítani valamiért a fejem.
-Miért nem vagy suliban?
-Sok dolgom van ma de ígérem holnap be megyek.
-Jó. De ma hová mész? -Kérdezte értetlenkedő arccal.
-Ha meg mondod mennyi az idő el mondom.
-Háát 7:20. Miért?
-El késeek! -Gyorsan adtam Miranda ajkára egy puszit és rohantam öltözni.

Ki választottam egy fekete szaggatott farmert hozzá a kedvenc zöld felsőm és a Vans cipőm. Gyorsan a tükörhöz trappoltam dobtam fel egy alap sminket és a szivárvány színű hajam kontyba kötöttem. Fel vettem a fekete bőr dzsekim és a Vans táskám és gyorsan bele pakoltam a fontosabb cuccaim (időközben rá jöttem, hogy dél után 3-kor van csak suli nekem).

Le szaladtam a konyhába gyors be pakoltam még egy almát és egy banánt meg egy flakon limonádét. Mivel Miranda vissza aludt ezért nem zörögtem és nem is keltettem fel el köszönni.

Nagy sietésem közepette neki mentem egy magas szőke szép idomú lánynak és hátra estünk.

-Jaj! Nagyon sajnálom. Jól vagy? -Aranyosan csillogó szeme és cuki hangja teljesen meg bolondít.

-Semmi baj! Én nem figyeltem. Te jól vagy? -Nem tudtam nem a szemébe nézni annyira meg babonázott.

-Persze jól vagyok. Amúgy Maya Houston vagyok. -Mosolyogva és a sarkán billegve nyújtotta apró cuki kezeit amit el is fogadtam.

-Én Elizabeth Newman vagyok. Dee most mennem kell mert sietek.

-Szia!-mondtam.
- Remélem találkozunk még!Szia!

Ahogyan csak tudtam szedtem apró tacsi lábaim. Annyira siettem, hogy észre sem vettem a Starbucks-ot. Mindegy majd ha kész a hajam be ugrok. Kő keményen 8:15-re értem be a 8 óra hejett. Nem baj. Úgy döntöttem nem szürke lesz hanem átmenetes vörös a legtetején sötét és úgy halványul.

*Néhány órával később*

Dél körül léptem ki a fodrászom ajtaján vörös hajjal. Mivel elég éhes voltam ezért be szaladtam a Starbucks-ba egy jegeskávéért és egy sonkás szendvicsért. Mivel Miranda-val élek neki is vettem egy sajt torta szeletet. Meg kerestem a buszmegállót és vártam-vártam és vártam. Gondoltam, hogy hallgatok egy kis zenét mikor rezegni kezdett a telefonom, Miranda neve állt rajta.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Jun 19, 2018 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Szeress!Where stories live. Discover now