Szeress!

3.rész

Miranda a szobánk ajtaján kopogtatott mire felugrottam és elmotyogtam valami "jöhetsz" féleséget.

-Szia!-mondta kedvesen. Én ezt nem értem az egyik pillanatban perverzül vicsorít és ordít, a másikban pedig kedvesen beszél és mosolyog.

-Szi-szia. Hogyhogy fel jöttél?-kérdeztem. De aztán leesett, hogy közös a szobánk.

-Csak mondani akartam, hogy együtt fürdünk!-kacsintott egyet és a szekrény elé lépve kinyitotta azt és kivéve belőle egy-egy pólót és papucsot.

-Hát rendben ha te akarod!- hát az igazat bevallva tetszett az ötlet de mégis féltem, mert mégis csak szűz vagyok még és hát sosem értem magamhoz ÚGY.

-Nah! Mész már ELŐTTEM?!-kérdezte az utolsó szót kiemelve.

-Megyek már!-kuncogni tudtam csak a kijelentésén és ő ezt észre is vette.

-Min kuncogsz manó? Hmmmm?-kacsintott.

-Azon, hogy milyen arcot vágtál mikor rám néztél!-hihi

-Húha, ha azt a formás kis fenekedet tovább billegteted jobbra balra beleharapok!

-Nah azt kétlem... -flegmán szóltam vissza és érzem nem kellett volna.

-Ha így fojtatod este az én nevemet sikítva fogsz elmenni azt garantálom!

-Jah főleg, ha a szobádban lévő kanapén fogok aludni azt már most garantálom!

Észre sem vettem, hogy már a fürdőben vagyunk és már lekerült rólunk minden textil darab kivéve a fehérneműket.

-Na haladj már vagy én rángatom le rólad a melltartót és a bugyit is-veszekedett. De én meg sem mozdultam csak leültem a WC tetejére és nem csináltam semmit.

Csak, hogy egy kezet éreztem a derekam köré csavarodni és már a levegőben is voltam ahol egyszer megpörgetve tett le a szőnyegre.

Lecsúsztatta a lábamon a bugyim a melltartó pántomat kikapcsolta és ledobott mindent a földre. Megállt és végignézett rajtam, de nőiességemnél megállt. Én csak pirosodó arccal néztem minden egyes mozdulatát.

A szemembe nézett és beharapta alsó ajkát. A jobb kezével melleimet kényeztette míg ballal nőiességemet kezdte simogatni. Nyakamat és kulcs csontom nyálas puszikkal kezdte behinteni.

-K-kérlek ha-hagyd ab-ba!-nyöszörögtem ahogy tudtam de Ő nem hagyta abba. Csak toltam el magamtól és testem takarni készültem kezeimmel de ő nem hagyta.

-Ne takard gyönyörű vagy-azzal nincs is gond csak hogy én még SZŰZ VAGYOK. De ezt hogyan tudnám elmondani neki.

-De én még... -nem tudtam hogyan mondjam el ezért belekezdtem de a torkomban levő gombóc nem hagyta.

-Ne ugye nem azt akarod mondani hogy szűz vagy?! -hallottam a szomorultságot hangjában ezért csak lehajtottam fejem és becsuktam a szemem, könnyeim megeredtek és újra visszajöttek az emlékek, hogy anya már nincs velem, a suliban bántottak apa itthagyott minket!

-Sss add csak ki magadból- átölelt és csak nyugtatott mígnem álomba sírtam magam alló helyzetben.

*Másnap reggel*

Reggel van az órára pillantottam ami fél nyolcat mutatott. Hirtelen ki akartam kelni az ágyból de egy kéz visszarántott fekvő helyzetbe.

-Neee kérlek még egy kicsit maradj olyan jó veled!-könyörgött nekem anya de én nem hagytam magam.

-De anya suliba kell mennem!- nyavajogtam de legbelül tudtam, hogy vissza kellene feküdjek de nem tettem.

-Nem kell mivel még csak vasárnap vaan- nyavajott mégjobban de tudtam, hogy hazudik mert mosolygott.

-Ne hazudj anyuciii- kezdten el csikizni a hasát mire sikítva felnevetett és vagy még 20 percig csak csikiztük egymást mikor az órára pillantottam és láttam hogy ötven van ezért feladtam.

-Aaah te győztél Miranda- nevettem tovább.

-Nem megmondtam, hogy nem mész sehova manó?- anyuciból már konkrétan dőlt a hülyeség és kezdem megszeretni.

-Anyuci.
-Mond?
-Éhes vagyok!!- mondtam már a nevetéstől alig kapott levegővel.

-Dagi leszel.- ha-ha-ha.
-Naa már így is az vagyok!-összefontam melleim előtt a kezen elfordultam és haragot tettetve néztem vissza rá vállam fölött.

-Naaa ne durcizz Lizaa!-könyörgött mire csak vállat vontam. De tudtam, hogy meg fog zsarolni csak nem gondoltam mivel.

-Akkor nem kapsz egész héten egy gram csokit sem se fagyit sem pedig kakaót!-kinyújtotta rám a nyelvét és csak nevettem.

-Héé te zsarolsz ez nem ér akkor én egy hétig tudomást sem veszek rólad és a kanapén alszom ráadásként nem adok neked semmilyen szerelmi csókot!- át sem gondoltam az utolsó mondatot.

Én beleszerettem Miranda Benson-ba!