Grumpy Boy {Bakugou x Reader} 🇭🇺

9.rész

Mit akarsz tőlem? -kérdeztem, miközben még egy kanál levest emeltem a számhoz-

  - S-semmit az ég világon, baromarc! Egyszerűen csak mindig ide szoktam ülni! Ez a lehető legnyugisabb hely az egész helyiségben!

Ebben valóban igaza volt. Ahol ültünk egy eldugott sarokban volt és a legközelebbi asztal jóval beljebb volt, a csarnok közepe felé.

Ránéztem Bakugoura, aki már elkezdett enni. Ugyan nem láttam, de hallani hallottam, hogy egyik lába idegesen jár az asztal alatt. Én is folytattam a levesem. Hihetetlen jól esett a fülemnek, hogy nem kezd el ordibálni Bakugou mindenféle hülyeségről.

  - Kígyó létedre -törte meg végül a csendet, legalább nem kiabálva- levest eszel.

  - És?

  - Ez nekem magas. Nem valami hús darabot kéne lenyomnod a torkodon?

  - Persze, rögtön lenyomok egy hörcsögöt, meg egy egeret szőröstűl-bőröstűl. -sóhajtottam- Ahogy Tsuyu-chan nem él legyeken és egyéb rovarokon, úgy én sem élek ezeken. Megfelel ez a válasz uraságodnak?

  - Pimasz vagy.

  - Csak is veled. Érezd magad megtisztelve.

  - Ebből a féle tiszteletből nem kérek.

  - Én felajánlottam.

  - Apropó, ajánlatokról jut eszembe. Még mindig nem fizetted vissza a szívességem, amiért ma reggel a vonaton, szószerint megmentettem a segged.

  - Nagyon hősies volt. -közöltem szarkasztikusan-

  - Szóval? Mit kapok cserébe? -széles vigyorra húzta ajkait-

  - A szívesség tudtommal azért szívesség, mert nem kérték. Ebből kifolyólag nem muszáj viszonozni.

  - Kibaszottul utálom, mikor valaki kerülgeti a dolgokat! -megemelte a hangját, de még mindig tűrhető hangszinten volt-

  - Na jó, figyelj. Félretéve azt, hogy milyen bunkó voltál eddig, sem tudnám visszafizetni ezt.

  - Ugyan miért? -összeráncolta a szemöldökeit-

  -Javasolnám, hogy segítek a tanulásban, edzésben, de kétlem, hogy pont az én segítségem kell neked ilyen téren. Mivel mára nincs programom mond-?! -félbeszakított

  - Ezesetben -elkezdett turkálni az egyik zsebében, majd előkapott két mozi jegyet- Ezeket az egyik nap nyertem, a mozi melletti bowling pályán. Az egyetlen probléma ezekkel a vakarcsokkal az, hogy csak akkor érvényesek, ha mind kettőjüknek van gazdája. Hívtam Kirishimát, de ő ebben az időpontban edzeni megy valami Tetsutestu sráccal. Szóval?

  - Szóval mi?

  - Jössz vagy sem? És ne értsd félre!Nem mintha azt akarnám, hogy velem gyere vagy ilyesmi, csupán meg akarom nézni ezt a retkes filmet.

  - Melyik nap mennénk?
  - Ma.

  - Ma?! Kicsit későn szóltál nem gondolod?

  - Ááá! Jössz vagy sem?! -ezúttal viszont már ordított és jópáran megbámultak minket-

  - Legyen. Legalább hamar letudjuk ezt a szívesség viszonzást.

  - Csak ennyit kellett volna mondanod már a legelején, barom.

  - Nem vagyok barom! És mikor mennénk, hány órakor?

  - A film nyolckor kezdődik és fél tízig tart.

  - Na-na-na! Álljon meg a menet! Ilyen későn csak egy féle filmet szokás vetíteni a mozikban!