Bakugou kiráncigált a folyosóra, a többiek pedig az osztályból vagy tátott szájjal vagy pedig vigyorogva figyeltek minket. Az egyenruhám gallérjánál fogott és csak a folyosó végén engedett el. Mikor ezt megtette szinte rögtön odacsapta a két karját a fejem mellé, a falnak, ezzel megakadályozva, hogy elmenjek.- Ide figyelj..! -morogta ingerülten, miközben talán észre se vette, hogy testét nekinyomja az enyémnek- Miért van neked ilyen bazinagy szád?
- Csupán szórakoztam. Nem gondoltam volna, hogy így fogsz reagálni, Katsuki.
- Most mindenki tudja az osztályból, hogy együtt vagyunk. -mondta, anélkül, hogy figyelembe vette volna amit mondtam neki- Mindenki tudni fogja, hogy egy kígyóval járok. -a kezeit a levette a falról, a homlokát pedig a vállamra támasztotta és átkarolta a derekam. - Egy idióta kígyóval, aki még anyámat is megtudta győzni arról, hogy milyen jó is ő hozzám. Elakarom ásni magam.
- Az nem lenne valami jó... -motyogtam, miközben a hirtelen arcomba szállt vért próbáltam csillapítani- Mellesleg... -körbenéztem a folyosón- Nem csak a drága osztálytársaink tudnak mostmár rólunk...
Bakugou értetlenül hümmögött egyet és megfordította a fejét. Páran a szomszéd osztályokból árgus szemekkel figyeltek minket a folyosóról, illetve a termük ajtaja mögül.
- Mi a szart bámultok?! -ordította rájuk teli torokból a szőke, mire jónéhány elfordult vagy visszabújt az ajtó mögé- Kibaszott szarháziak, nincs jobb dolguk? -kérdezte Bakugou inkább magát, mintsem engem, majd visszahajtotta fejét a vállamra egy sóhaj kíséretében- Ne kérdezz semmit, csak maradj így.
- J-jó... -teljesen meglepett a fiú hirtelen nyugtató hangja-
- Ez túl édes ahhoz, hogy igaz legyen! -visította Mina a termünk mellől- Két szerelmes pár mindig együtt jár!
- Ebből már ki kellett volna nőnöd, Mina-chan. -hallatszódott Tsuyu hangja-
- Tch. Nem igaz, hogy egyetlen egy nyugodt percem se lehet! -Bakugou ezúttal teljesen előfordult az említett lányok irányába, bár valószínű, Mina zavarta őt egyedül, és teli torokból feléjük üvöltött- FOGD BE AZT A RÓZSASZÍN POFÁDAT, MIELŐTT MÉG LETÉPEM ÉS KIBASZOM AZ ABLAKON! -nemsokkal azután, ahogy befejezte a mondatát dörgött egyet az ég és szakadni kezdett az eső-
- Mérges Bakugou és mennydörgés! Ez nekem túl sok! -azzal Mina visszaszaladt a terembe, még mielőtt Bakugou egy lépést is tehetett volna felé. Tsuyu követte a lányt, bár ő már csak sétált-
- Rohadék, gyere vissza!
- Na, na! -megfogtam a nekem háttal álló Bakugou jobb kezét- Bármit csinálsz, ő folytatni fogja ezt a magatartást.
- De akkor is idegesítő, amit művel, ne tagad! -a fiú felém fordult, anélkül hogy kivette volna a kezét az enyémből-
-Csak hagyd! Most pedig menjünk vissza a terembe, Aizawa úgyis mindjárt itt lesz.
- Azok a rohadékok biztos ránk fognak szállni... -motyogta-
- Ha ránk is szállnak, legalább okkal. Biztos féltékenyek, mert tudják, hogy nem lesz olyan tökéletes párjuk, mint én!
- Szerintem senki se akarna olyan valakivel lenni, aki másodpercenként szisszen egyet. Őrjítő tud lenni ám, hiszed vagy sem. Ha nem lenne nagypofád, akkor se lenne csend melletted. Soha a kibebaszott életben.
- Nem tehetek róla, hogy ez a képességem! -makacsoltam magam- Amúgy meg, miért zavartatnám magam azzal, hogy ez zavarna bárkit is, mikor már találtam magamnak valakit! Ugye, Ka-tsu-ki-cha-n?
- Ne szórakozz velem, nőszemély! -jóízűen kuncogtam egyet a fiú válasza miatt-
- Csak viccelek!
-Amúgy meg...
- Igen?
- Amint már azt tudhatod, nem vagyok jó ilyen dolgokban, de v-van... Esernyőd? Nem, mintha érdekelne vagy ilyesmi..! -idegesen megvakarta a tarkóját, miközben egy halvány pír emelkedett az arcára-
- Szerintem te olyan romantikus ember lennél, ha utat engednél az érzéseidnek.
- VAN VAGY NINCS?!
- Nincs. Bár, ha lenne is tagadnám.
- Félreérted, kígyó!
- Félreértém? Hogyan?
- Nekem sincs.
- Szóval azt akarod mondani, hogy ha délután még esni fog...
- Akkor beszoptuk.
- BAZDMEG KATSUKI!
- MIÉRT ÉN?!
- MERT NINCS ERNYŐD, AZÉ'
- NEKED SINCS VAGY TALÁN AZ AGYAD IS EGY KÍGYÓJÉ ÉS MÁR ELFELEJTETTED? BAZDMEG TE IS!
- Hogy lehet az, hogy reggel van, még az első óra se kezdődött el, a temetésre tökéletes időről nem is beszélve, de ti ketten már most üvöltöztök, mint az örültek?
- Aizawa-sensei... -morogta Bakugou-
- SENSEI, KATSUKINAK NINCS ESERNYŐJE! -alig, hogy kimondtam Aizawa rávágott egyet a fejemre a kezében lévő füzetével-
- A tisztelet, {név}-san.
- BESZOPTAD, {NÉV}! -Bakugou is kapott egyet-
- A tisztelet, Bakugou. Most komolyan. Ha fel fogok mondani, akkor az miattatok lesz.
أنت تقرأ
Grumpy Boy {Bakugou x Reader} 🇭🇺
أدب الهواة{név}-nek sikerül bekerülni gyerekkori barátjával, Tsuyu-val a U.A. hősakadémiára. Barátnőjéhez hasonló képességgel bír, csupán más állat tulajdonságait birtokolja. Szemei olyan pupillákkal rendelkeznek, mint a kígyók, hosszú nyelvével, ami kígyó sz...