Grumpy Boy {Bakugou x Reader} 🇭🇺

16.rész

Leültem a helyemre, Aizawa már elkezdte az óráját pár pillanattal ezelőtt. Bakugou is a helyén ült, bár nem igazán figyelt a tanárra, kifelé bámult az ablakon. A példáját követve én is arra emeltem tekintetem és a zuhogó eső látványa tárult a szemem elé.Csak reménykedni tudtam abban, hogy délutánra eláll.

Miután kicsengettek Mina és Hagakure rögvest megrohamozták a padom.

-Mióta vagytok együtt azzal a forrófejűvel? -kérdezte Mina- Nem az volt, hogy utáljátok egymást?

-Válaszokat akarunk! -csatlakozott be a beszédbe Hagakure-

-Rövid ideje... És nem, tudtommal nem utáljuk egymást.

-Az előbb a folyosón olyan édesek voltatok! -folytatta Mina, anélkül, hogy figyelembe vette volna a válaszom- Bakugou mindig ilyen veled?

-Nem igazán. -az agyamban egy pillanatra felvillant a kép, amint épp a folyosó végébe álltam a fiúval, ő pedig szorosan magához ölelt- Nagyon ritkán ilyen... -éreztem, ahogy az arcom felmelegszik- Amúgy meg nem fontos...

-Mi a fene, kígyó?! -szólalt meg mögöttem Bakugou- Az előbb, mikor megszívattál akkora hangod volt, most meg átmentél kisegérbe?! -a szőke rátámaszkodott a székem támlájára az egyik kezével és lehajolt az arcommal egy szintre- Hogy is van ez?

-Ne ordíts már ennyit! A morgásra szánt erődet nyugodtan használhatnád néha másra is!

-Például?

-Például, hozhattál volna ma egy esernyőt.

-Még mindig itt tartasz?

-Szarrá fogok ázni, Katsuki. Nem érdekel, hogy megfázik-e a barátnőd, Katsuki? -Bakugou erre morgott egyet és a szabad kezét az arcához emelte. Egy pillanatig még sikerült látnom a pírt, amit el akar takarni-

-Állj már le ezzel a sok "Katsuki"-val! Kibaszottul idegesít!

-Bocs.

-Lassan olyanok lesztek, mint egy vénülő házaspár. -jegyezte meg Momo, aki épp felénk közeledett, Tsuyu társaságában-

-Milyen aranyos. -jegyezte meg mosolyogva a békalány-

Bakugou még egyet morgott. -Na jó, én elmegyek innen. Elegem van ebből a nyájas beszélgetésből. Hé, Kirishima! Gyere el velem a büfébe! -ordította át a terem másik végében ülő fiúnak-

-Máris, Bakubro! -jött a válasz, majd együtt kiléptek a teremből-

-Kirishima ennél jobb becenevet amúgy nem is adhatott volna Bakugounak. -jegyezte meg Mina-

°váltsunk szemszöget E/3-ra°

Bakugou és Kirishima egymás mellett haladtak le a lépcsőn, a büfé irányába. A köztük ülő csendet a vörös törte meg.

-Még mindig kicsit meg vagyok lepve, amit, hogy együtt vagytok {név}-vel.

-Mégis miért? -kérdezett vissza rögtön Bakugou- Valami bajod van?

-Nem, dehogy, félreértesz! Csupán azt hittem, hogy ti ketten már az eleje óta utáljátok egymást. Mert ugyebár folyton beleköttök egymásba, azóta, mióta csak ismeritek egymást.

-Pont ez tetszett meg benne. -ez a mondat véletlen csúszott ki a fiú ajkain, ezzel magát és Kirishimát is meglepve. Viszont nem akarta csak ennyiben hagyni, főleg mikor látta barátja eléggé értetlen arcát, úgy érezte, muszáj magyarázatot is hozzátennie- Mindig, mikor beszóltam valakinek általában rögtön annyiban hagyta a dolgot, ő viszont kiállt magáért és visszaszólt, persze ésszerűen. Az elején bevallom, idegesített és legszívesebben egy baltával vágtam volna le azt a rusnya kígyó fejét, de idővel... Idővel megszerettem ezt a tulajdonságát.