The locker exchange (magyar fordítás)

12. rész

"Láttalak a hét elején." sziszegte a Sátán szülöttje ahogy beért a folyosón. Az irányába fordultam, kissé unottan, kissé meglepve.

"Egy suliba járunk. Én is láttalak." válaszoltam, próbálva megtartani a higgadtságom. Olyan volt mint egy időzített bomba. Egy nagyon irritáló időzített bomba.

Paige megforgatta a szemeit, megfogva a kezem karmaival. "Láttalak vele."

"Vele? Liam-mel?" kérdeztem, tudatlant játszva. Persze hogy Kyler-ről beszélt. Az egész iskola tudott a megszállottságáról, és most, hogy arról pletykáltak, járunk, biztos hogy volt az arcán egy sólyomszerű kép. 

Az ötlettől kirázott a hideg.

"Tudod kiről beszélek!" mondta gyakorlatilag sikítva, ezzel nyerve pár pillantást, ahogy fürgén próbáltam a harmadik órámra menni. Egyből beért, élénk piros magassarkúban és rövid szoknyában egy kabáttal.

Valakinek el kellett mondani neki, hogy ez nem a kifutó.

Sóhajtva felé fordultam, ahogy hirtelen megállt. "Tisztázzunk valamit."  próbáltam lasssabban és rövidebben mondani. "Nem érdekel Kyler. Nem járunk. Semmi nincs köztünk. Ő a tied."

Az utolsó kijeletnésemen cringe-eltem, mert természetesen, ez nem volt igaz. De bármit mondanék, hogy levakarjam magamról.

"Hmph. Örülök hogy tudod. Maradj távol tőle." parancsolta, szemei majdnem pirosnak tűntek a fényben. Abbahagyta a forrongást, csak egy kicsit, mielőtt hátra dobta a haját és megfordult, csípőjét riszálva ahogy elsétállt.

Paige őrült volt.

Őrülten idegesítő.

✶✶

"Őszintén meg vagyok lepve." mondtam Adaliának ahogy a székében forogtam. Adalia megragadta a fejem mielőtt odamorogta, hogy "maradj nyugton" mégegyszer. Utáltam megcsinálni a hajam, és tudom hogy Adalia is utálta megcsinálni az enyém. Főleg mivel soha nem tudtam nyugton maradni amikor játszott vele. 

"Min vagy meglepve?" kérdezte, bár nehéz volt kivenni, mit mond, a sok hajcsattól, ami a fogai közé volt szorítva.

Rápillantottam a tükörképünkre. Szőke haja oldalra volt tűrve, ahogy a többi lehullott természetes hullámokban, hosszúnak, dúsnak és gyönyörűnek tűnve. Hasonló ruhákban voltunk, ahogy az egyszerű 'rövidnadrág, póló' megjelenést választottuk, ahelyett, hogy egész este a ruhánk miatt nyugtalankodjunk. Sötét halyam drasztikusan elütött az övétől, de mégis természetesnek tűnt ahogy egymás mellett voltunk.

"Kyler." köptem ki. Közvetlenül miután Paige kiosztott, berohantam az öltözőbe, Kyler-nek panaszkodva, hogy a visítása úgy hangzott mint egy malacé. Végigfutotta a kezét haján, olyasmiről morogva, milyen kitartó volt mielőtt beleegyezett, hogy egy kicsit távolságot tartson. 

És amikor végre elérkeztem a ponthoz, hogy ignoráljam, a házához tartottam. 

"Tényleg tartotta a szavát. És ez mind értelmetlen most, hogy megyek arra a hülye partira.

Nevetett egyet enyhén, mielőtt kivett egy hullámcsatot. "Liam miatt mész, nem Kyler. Lehet nem is fogod látni." De mindketten tudtunk hogy ez egy hatalmas hazugság. Elégedetten bólintott egyet a tükörben. "Minden kész a hajaddal. Itt a smink ideje."

Begöndörítette a hajamat hajvasalóval, és csinált pár csavart benne, ami a lapos hajamat tetszetősebbé tette. Soha nem tudtam volna ezt megcsinálni egyedül; alig tudtam befonni a hajam, ha őszinték vagyunk. "Köszi." mondtam egy mosollyal. "Bár már megcsináltam a sminkem."