~A háború kezdete~

184 10 0
                                    

Másnap reggel fáradtan keltem fel a pihe-puha ágyamból.Hermione a mellettem lévő ágyon békésen szuszogott.Tegnap,vagyis inkább ma elég későn jöttünk fel a bálról, körülbelül éjjeli fél 1-kor.A sminkemet egy egyszerű lemosó bűbájjal lemostam viszont a hajamat az ujjaimmal épp hogy szét szedtem hogy ne zavarjon alvás közben.Kábán odasétáltam a tükör elé és szó szerint megijedtem attól aki vissza nézett rám.A hajam mint a szénabozót és az arcom se nézett ki jobban,szemeim alatt hatalmas karikák voltak és az egész arcom nyomott volt és látszott rajta hogy nincs kipihenve.Az idő még igen gyér volt,csak hét óra.Sejtem, sőt szinte biztos vagyok benne hogy miért nem tudok aludni.A tegnap estém életem egyik legjobb estéje volt.Egészen tegnapig nem vallottam be magamnak hogy erős érzelmeket táplálok egy bizonyos ember iránt.Csak akkor jöttem rá hogy igazán szeretem mikor fent a toronyban szerelmet vallott és megcsókolt.Abban a pillanatban kétlem hogy volt nálam boldogabb ember a világon.Miután visszamentünk a terembe mindenki furán nézett ránk hogy miért fogjuk egymás kezét.Mint kiderült Ron és Hermione tudtak Harry ,, akciójáról,,. Elmondásuk szerint Harry a bál előtt folyton próbált a tükör előtt hogy biztos tudja hogy mit fog mondani de Harry ezt mind tagadta.Miközben a hajamat fésültem elgondolkodtam egy kicsit.Az előző iskoláimban nem voltak ilyen jó barátaim.Ott addig volt valaki melletem ameddig nem segítettem neki valamiben.Az egyik helyen senkim se volt velem év közben és ez nagyon rosszul esett.Aztán az ötödik-hatodik osztály körül kezdtem érezni hogy ha minden évben iskolát váltok kétlem hogy lesznek olyan barátaim akik végig velem lesznek.Ehez az évhez úgy álltam hozzá hogy minél előbb legyünk túl rajta és utána végeztem de most érzem azt hogy végre vannak igazi barátaim.Van egy lány barátnőm akivel megbeszélhetek  bármit ,van egy fiú barátom akivel lehet hülyülni de komolyan beszélni is és nem utolsó sorban van egy barátom akivel igaz e egy napja se vagyunk együtt de úgy érzem hogy teljes szívemből szeretem és megtennék érte bármit.Amíg ezeken a dolgokon gondolkodtam az idő eltelt és Hermione felébredt.Segített egy bűbájjal rajtam és utána lementünk reggelizni.A fiúk már ott ültek és beszélgettek.Mikor megláttak minket ránk mosolyogtak.Tettem a tányéromra egy piritóst és miközben kentem megjött a Reggeli Próféta.Ezzel semmi probléma nem volt, csupán annyi hogy a főcimlapon mi voltunk Harryvel amint tánc közben csókolózunk.Harry majdnem kiköpte az italt amit ivott majd elkezdte olvasni úgy hogy csak mi halljuk.
-Úgy tűnik hogy a Harry Potter megtalálta a szerelem nyila.Tegnap este a Roxfortban rendezett bálon jelen volt újságírónk is aki látva a szerelmes pillanatokat egyből lefényképezte őket.Folytatás a 3-4. oldalon ahol még több kép található.
-Hadd tippeljek hogy ki írta a cikket.-szólalt meg Ron.-A kedvenc újságírónönk Rita Vitrol.
-Ki más írta volna-dünnyögte Harry.
-Olvassuk tovább.-javasolta Hermione.
-A fiatalok nagyon jól érezték magukat egymás társaságában. Többször adtak egymásnak puszit és ölelték meg egymást.Néhány érzelmes csókot is váltottak egymást közt majd egymás társaságában távoztak.Már csak az a kérdés hogy ki a szerencsés lány.Valószínű hogy egy roxforti diáklány.Sok boldogságot kívánunk az ifjú párnak.-fejezte be Harry majd megnéztük a képeket is.A teremben egyre többen nézegettek fel az újság fölül keresve minket.Voltak akik eltátogtak egy ,, gratulálok-ot,, vagy ,,sok boldogságot,, és voltak akik-többségben a Mardakár asztalátol- lenézően néztek ránk.Mindenki ezzel volt elfoglalva egész nap.A nagyobb lányok közül páran már megöltek a szemükkel mert elvettem tőlük Harryt mások azt találgatták hogy mióta vagyunk egy pár.Ez ment egészen addig amíg egy szörnyű dolog meg nem zavarta a délutánt.Épp Harryvel voltunk kettesben a klub helyiségben amikor egy hatodikas fiú befutott majd lihegve elmondta hogy mi történt.Ezt hallva mindenki lefagyott egy pillanatra majd rohant az ablakhoz hogy megnézze tényleg igaz-e az amit a fiú mondott.És sajnos mindenki látta az égen azt a jelet amit senki sem akart látni.A sötét jegy ott lebegett a levegőben.Azonnal rohatnunk le hogy megnézzük azt hogy... hogy kit öltek meg.Lent már elég nagy tömeg volt de Harry utat tört magának én pedig követtem.Amikor elém tárult a látvány megdermedtem.Nem tudtam kivenni hogy ki fekszik a földön élettelenül csak annyit hogy lány.Ahogy közelebb egyre közelebb léptünk ki tudtuk venni hogy  a földön Cho teste feküdt.Harry lefagyott,csak nézte a testet és sírt majd szorosan megölelt.Pár perc múlva elengedett és a a lány testéhez lépett.Az egyik kezében talált egy papírt amire volt valami írva.
-A mai naptól kezdve elkezdődött az igazi háború.Készüljetek mert nem leszek kegyes.-olvasta Harry majd megszólalt egy suttogó hang.
-Harry Potter.Nézd mit tettél.Megölted az egyik társadat aki fontos volt számodra.Az első szerelmed halott és hamarosan a másik is az lesz a barátaiddal együtt.Mindenki aki nem lesz hű hozzám elveszti életét,legyen az gyermek vagy felnőtt ember.A mai nappal megkezdődött a háború.Készüljetek mert bármikor támadhatunk.-fejezte be Voldemort.
-Mindenki mennyen a hálókörzetébe azonnal.-ordította McGalagony.
A diákok elkezdtek befelé özönleni,volt pár elsős aki sírva fakadt és haza akart menni.Mindenki félt sőt inkább rettegett hogy mikor jön a támadás,megfognak-e halni.A klub helyiségbe érve vártuk hogy McGalagony tanárnő mikor jön és mondja el a teendőket.Harry összetörve állt az ablak előtt és üveges tekintettel nézte ahogy a hópehelyhek szép egyenletesen esnek.Pár percen megjött McGalagony és elkezdte mondani hogy mi hogy lesz ezek után.
-Ma sajnos egy súlyos tragédia érte iskolánkat amit sem én sem tanár társaim nem értik hogy hogyan történt.
Behatolt egy Halálfaló és sajnos megölte az egyik tanulonkat és Tudjukki hagyott egy üzenetet amiben egy fenyegetés volt hallható.Emiatt úgy döntöttünk hogy igaz még csak tél van de a ti érdeketekben felfüggesztjük.Elsőtöl ötödikig minden diáknak köteles hazatérni.A felsőbb évfolyamokra járó diákok szabadon dönthetnek és részt vesznek a háborúban vagy hazamennek.A vonat holnap reggel kilenc órakor indul, addig kérem jelezze az aki még elmegy.Az éjjel szigorúan tilos kimenni a folyosóra.Iskolánkat mától kezdve profi aurorok védik.Reggel mielőtt elmennek a diákok a Nagyteremben megemlékezést tartunk, kérem mindenki jöjjön és hozza magával a pálcáját.-fejezte be McGalagony majd mindenki a szobájába ment.Harry még mindig az ablak előtt állt, gondoltam segítek neki.Hátulról átöleltem és simogatni kezdtem.
-Megöltem.-mondta rekedt hangon.
-Nem Harry.Te nem csináltál semmit.
-De megöltem, Voldemort is megmondta ahogy azt is hogy téged is meg fog ölni.Kérlek-fordult hátra és a szemembe nézett-holnap menj haza te is.Nem akarom hogy miattam halj meg.Nem bírnám elviselni ha nélküled kellene élnem.
-Harry ilyet ne kérj.Nem hagylak itt téged és a barátaimat.Ezt azonnal felejtsd el.
-Meg fog ölni.Én nem bírok nélküled élni.
-Ne kérd hogy otthon üljek amíg ti itt vagytok és harcoltok.
-Legalább gondolt át.Kérlek.
-Rendben ha ettől jobb kedvem lesz.-mondtam majd szoros ölelésbe vontam.

Harry Potter FanfictionWhere stories live. Discover now