Harry Potter Fanfiction

~A Teszlek Süveg~

Már sötét volt amikor a vonat begördült az állomásra.A lány,mint ahogy később megtudtam Hermione, keltett fel hogy megjöttünk. A diákok összetömörültek az ajtók előtt,hogy minél előbb le tudjanak szállni.A kicsiket egy félóriás várta az állomáson azzal a szándékkal hogy elviszi őket az iskolába csónakokkal Kezdtem örülni hogy nekem nem így kell mennem mert rettegek a víztől majd meghallottam ahogy a nevemet mondja.Hangosan beszélve hívta magához az elsősöket és engem.Elvezetett minket egy tóhoz és beszálltunk a vízen lebegő csónakokba.Féltem mert a csónak össze  vissza dülöngélt a vizen és attol is féltem hogy esetleg nekem kell vezetni . Végül csónakok maguktól elindultak a kastély felé.A kastélyt megpillantva elállt a szavam.Hatalmas tornyai szinte már az eget súroltál.Hagrid a félóriás (aki időközben bemutatkozott) kisegített minket a csónakokból,majd egy hatalmas ajtó elé mentünk.Az ajtó előtt egy idős boszorkány várt ránk.Miután mindenki felért, csendet intett majd belekezdett a mondanivalójába.
-Az elkövetkező percek nagy hatással lesznek az iskolában eltöltött éveikre.A Teszlek Süveg beosztja magukat a személyiségüknek megfelelő házakban.Ameddig itt tanulnak a házuk lesz a második otthonuk.Most pedig kövessenek.-fejezte be,majd kinyitotta az ajtót.
Egy nagy terembe mentünk ahol a diákok négy asztalnál ültek.A terem elejébe mentünk ahol a tanárok foglaltak helyett illetve  egy széken egy süveg volt.A hosszú,ősz szakállú tanár előrelépett és elmondott pár információt.A végén átadta a szót az idős boszorkánynak.
-Nyilván észrevették,hogy idén nem csak elsősöket fog beosztani a süveg hanem egy nagyobb lányt is.Idén kezdi a hetedik és egyben az utolsó évét ezért a hetedik évfolyamot megkérem arra,hogy segítsenek neki beilleszkedni.Ez különösen vonatkozik a leendő házára.-mondta,én pedig egy kicsit hátranéztem.-Ha a neveteket halljátok akkor ti jöttök.Rose Swan.Az én nevemet mondta.Remegő lábakkal lépkedtem a szék felé majd leültem rá.Magam sem tudom miért féltem ennyire.Talán az ajtó előtt hallottak miatt.A boszorkány rátette a süveget a fejemra az pedig megszólalt.
-Ravasz,de bátor .Nehéz döntés nagyon nehéz.Mardékár vagy Grinffendél?Legyen mondjuk...Grinffendél!-kiáltott fel.
Az egyik asztal lelkesen felkiáltott,gondolom hozzájuk tartozom.Leszálltam a székről  és a boszorkány álltak mutatott asztalhoz sétáltam,majd leültem a lány mellé akivel a vonaton egy kupéban ültem.Mindenki megveregette a vállamat vagy a hátamat.
-Hermione Granger!-fordult felém  lány.
-Rose Swan!-mutatkoztam be én is.
-Eddig hol tanultál?-kérdezte érdeklődve.
-Sok helyen.Tanultam Franciaországban, Bulgáriában,
Ausztriában és Magyarországon.
- Ez sok ország.Nem is tudtam hogy Magyarországon és Ausztriában van iskola
-Hát pedig vannak.De még csak hasonlítani sem hasonlítanak erre.
-És hogy tudsz ennyi nyelven beszélni?
-Az első pár helyen megtanultam annyit hogy a suliban pont elég legyen aztán varázslattal oldottam meg.
Az este további részében az asztalon maguktól  megjelenő ételekből.A klubhelyiség egy festmény mögött van,ahova jelszóval lehet bejutni amit a festményen lévő drámának kell elmondani. Hermionéval kerültem egy szobába aminek nagyon örültem,mert nagyon jól összebarátkoztunk.Este beszélgettünk arról hogy milyen itt lenni arról hogy a fiúkkal első óta legjobb barátok meg ilyenekről.Rákérdeztem hogy ki vagy mi az a Tudjukki amire csak annyit válaszolt hogy egy gonosz gyilkos aki egyszer már támadta a varázsvilágot de nem járt sikerrel ezért újra próbálja.