2. Évad - 3. Rész
A Reichenbach vízesés
John: Hallo?
Sherlock: John.
John: Sherlock, jól van?
Sherlock: Forduljon meg és menjen vissza!
John: Nem, már itt vagyok.
Sherlock: Csak tegye, amit kértem! Kérem!
John: Hová menjek?
Sherlock: Álljon meg!
John: Sherlock!
Sherlock: Nézzen fel! A tetőn vagyok.
John: Istenem!
Sherlock: Én most nem mehetek le, ezért kénytelenek vagyunk így...
John: Mi folyik itt?
Sherlock: Bocsánat kérés. Minden igaz.
John: Mi van?
Sherlock: Minden, amit rólam mondanak. Én kitaláltam Moriartyt.
John: Miért mondja ezt?
Sherlock: Csaló vagyok.
John: Sherlock!
Sherlock: A lapok igazat írnak rólam. Kérem, mondja el Lestradnak, mondja el Mrs. Hudsonnak és Mollynak. Mondja el mindenkinek, aki meghallgatja, hogy én teremtettem Moriartyt a saját céljaimra.
John: Na jó, fogja be, Sherlock! Mikor megismertem, mikor először találkoztunk, mindent tudott a nővéremről. Nem igaz?
Sherlock: Senki sem lehet ennyire okos.
John: Csak ön.
Sherlock: Nyomoztam. Mielőtt találkoztunk kiderítettem mindazt, amivel aztán lenyűgöztem. Trükk volt. Illúzió keltés.
John: Nem! Elég legyen ebből! (John elindul.)
Sherlock: Maradjon ott, ahol van! Ne mozduljon!
John: Jól van.
Sherlock: A tekintetét le ne vegye rólam! Megtenné ezt nekem?
John: De miért?
Sherlock: Ez a beszélgetés egy... egy üzenet. Az emberek üzennek, nem? Üzenetet hagynak.
John: Mikor hagynak üzenetet?
Sherlock: Ég vele, John!
John: Ne! Ne! Ne, kérem! Sherlock!!! Sherlock...
