~2 évvel később~
Lassan anya mögé lopakodtam. Megakartam ijeszteni. Kikerültem a faágakat és a száraz faleveleket.
- Meg se merd próbálni kisfiam - mondta halál nyugodtan anya.
- Honnan tudtad? - ültem le mellé.
- Éreztem a farkas szagodat - nézett rám egy pillanatra, majd folytatta a kertészkedést. Na igen áttudok változni farkassá. Miután Rebecca két éve megcsókolt képes vagyok farkas bőrbe bújni. Anyáék először kicsit megijedtek, de hamar megszokták. Lehunytam a szemeimet, és visszaváltoztam emberré. Lefeküdtem a fűbe. A madarak szépen csiripeltek. Megnyugtatott.
- Ha gondolod gyere be - mondta anya
- Oké - mondtam a fűben fekve. Imádom a természetet!
(...)
- Csá, Aaron - köszönt Brian.
- Helló - ültem fel.
- Nincs kedved versenyezni az erdőben?
- De, csak szólok a szüleimnek - felálltam, és bementem a házba.
- Elmentem az erdőbe.
- Egyedül? - kérdezte anya.
- Nem, Brian is jön.
- Rendben, mulassatok jól - mondta anya mosolyogva. Kimentem Brianhez.
- Mehetünk - mondtam.
- Oké - elmentünk az erdőbe. Kicsit beljebb mentünk, majd átváltoztunk farkassá. Briannek szürke bundája volt, nekem pedig sötét barna. Elkezdtünk futni az erdőben. Kicsit elfordítottam a fejemet a patak irányába. Ott volt egy lány. Egy kék hajú lány. Nem néztem magam elé, és nekimentem egy fenyőfának. A fejemre hullott pár fenyő toboz és tű levél. A lány riadtan nézett felém. Imbolyogva hátráltam a fától, és szédülve ültem le. Forgott a világ. Annyira hallucinálhattam, hogy a kék hajú lányból is kettőt láttam. Aggódó tekintettel nézett rám. A karját és a mellkasát tetoválások díszítették, az orrában pedig egy piercing díszelgett.
- Jól vagy - kérdezte óvatosan. A hangja kedvesen csengett, mégis éreztem, hogy fél. Végül egy aprót bólintottam, jelezvén jól vagyok. Nem akartam a frászt hozni rá azzal, hogy beszélek. Felálltam, és megráztam magam.
- Nem fogsz bántani? - kérdezte a lány. Nemlegesen megráztam a fejem. Gyengéden megsimogatta a fejem. Annyira jól esett, hogy csóválni kezdtem a farkam. A lány mosolyogva nézett engem.
- Látom jó érzés - mondta mosolyogva a lány. Bólintottam. Tovább simogatta a fejem, de ebben a pillanatban egy kisebb bizsergés járta át a testem. A lány szeme zöldről sárgára váltott. Öt másodperc után visszaváltott zöldre. Ilyet még életemben nem láttam. A lány riadtan pattant fel mellőlem. A szemei ismét sárgák voltak. Ezúttal később váltottak vissza zöldre. Értetlenül néztem a lányt.
- Mit csinálsz? - kérdezte Brian (természetesen farkas nyelven).
- Van valami ebben a lányban - mondtam farkasul. A lány (szerencsére) nem értett, hogy mit beszélünk.
- Aha, majd később udvarolsz neki - forgatta meg unottan a szemeit Brian. Elindult az ellenkező irányba.
- Ha-ha nagyon vicces! - mentem utána. Még visszanéztem a lányra. Épp egy kék tincset tűrt a füle mögé.
- Aaron, vigy... - kezdte Brian, de késő volt. Nekimentem egy másik fának.
- ...ázz - fejezte be a mondatot Brian.
- Jól vagyok - mondtam szédülve.
- Gyere, kaszanova - mondta nevetve Brian.
- Megyek - mondtam, és eltűntünk az erdő sűrűjében.
YOU ARE READING
Pusztító erő 'Befejezetlenül, de mégis befejezett'
FantasyEbben a könyvben Aaron Black életébe nyerhettek bepillantást. A fiúnak a tűz irányítása a képessége. Mivel nem tudja, hogy kell irányítani ezért sok galibába keveredik. Ám egy napon felbukkan Stella Morgen, hogy segítsen Aaronak, ami kicsit balul sü...