8. fejezet

35 5 0
                                    

Maddie 8:54 pm

Azért maradtam, bent, mert le akartam zárni ezt az ügyet ám nem volt olyan egyszerű. Nem találtam sem tisztát sem száraz vért a bicskán. A markolaton viszont csak az áldozat ujjlenyomata szerepelt. A zsákon, kinti részén lévő vért azért raktam analizálásra mivel nem voltam biztos abban, hogy az John-é. Továbbá gyanúsítottakat kerestem.
Lester William Angel – a lány apja

Violet Angel – a lány húga

Talán tudnak valamit? Jane és Julia White-ot már nem akartam terhelni kérdésekkel. A faliórára nézve láttam elmúlt már 9. Már amúgy is kihalt volt a Metropolitan így gondoltam elindulok Watsonhoz. Félúton jutott eszembe a kérdés melyik házban is lakhat. Mivel eleredt az eső így még nehezebb lett volna megtalálni ezért felhívtam.

- Jó estét. Kivel beszélek? – ismeretlenként hívtam őt így kérdése nem lepett meg. A hangjából ítélve felkeltettem.

- Jó estét! Watson csak én vagyok az Maddison. Lehet az eső elnyomja a hangom.

- Mit szeretnél mondani?

- Hát elindultam hozzád úgy hogy nem mondtál pontos címet.

- Várj hol vagy? – körülnéztem

- Tudod, hol van a Big Ben. – elkezdtem magyarázni. – Na, ott vagyok. – nagyon pontos voltam.

- Eléd megyek. – jelentette ki majd letette a telefont.

Vártam olyan 10 percet és megjelent. Egész úton beszélgettünk majd megláttam a házát. Elképesztő, nagy udvar, kert viszont felkeltette a figyelmemet az: - Egyedül él itt? Bent leültünk a kanapéra.

- Miért szerettél volna eljönni hozzám? – meglepődtem, mert én sem tudtam a választ.

- Mert... szerettelek volna látni. – nem vagyok normális, nem értettem miért mondtam ezt.

Mosolygott válaszul pár utána megszeppent.

- Az ügyre rátérve átnéztem néhány dolgot. – mondtam

- A Lisa ügybe belementél?

- Azt hittem, hogy te már átnézted.

Watson elmondta a családtagjait Elisabeth-nek. Anyja: Victoria Parker: 44 éves

Apja: David Parker: 45 éves

- Ha már az életkoroknál tartunk, te mennyi idős vagy? – kérdeztem tőle.

- Mennyinek látszom? –humoros egy csávó nem ismerek még egy ilyet. –gondoltam.

- 35-nél biztos fiatalabb, de 28-nál öregebb. Jó válasz? – majd nevettünk egyet.

- Majdnem, 30 leszek december 27.-én. Te?

- Én 26 leszek szeptember 26.-án. Egyébként éjfélkor születtem.

- Az már mindjárt itt van. Még 1 hónap körülbelül.

- Itt aludhatok? – kérdeztem mivel hogy vihar volt odakint.

- Rendben, de előtte idehozom. – azonnal félbeszakítottam. – Nem kell. Nem nyaralni készülök, csak ma alszom itt. Fel vagyok készülve. - mutattam a táskám felé. Minden volt benne fegyverek, tornacipő, váltó ruha és zokni.

Vacsora közben megtudtam Watson nagyon jól főz. A kanapén aludtam el mellesleg.

Gyilkosság London utcáin [Átírás alatt]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora