Haru meglepetten vette észre, hogy rajta kívül egyedül a basszusgitárosuk volt még csak bent. A táskáját ledobta az ajtó mellé, a mobilját és az üveg vizét pedig az asztalra tette, oda, ahol Reiya is ücsörgött. A férfi intett egyet, bár kezét azonnal vissza is húzta, heves pötyögésben volt, és minden figyelmét a készülékére szentelte. Amint kész volt, felpillantott a gitárosra, és mosolyogva akarta üdvözölni, ám tekintete megakadt annak telefontokján.
– Hagy nézzem csak! – nyúlt a másik mobilja után, de Haru fürge volt, és azonnal elkapta a telefonját az asztalról.
– Nekem tetszik – öltötte ki a nyelvét a basszerosra, akit nem sok választott el attól, hogy a gitáros után rohanjon, és elkobozza a mobiltokját.
– Eszed tokja tetszik, Haru add azt ide! – kapott utána, de Haru ismét gyorsabb volt, ám Reiya nem hagyta annyiban, és rohant a gitáros után, hogy megszerezze tőle a fekete telefontokot, amin ő volt, meg egy Szeretem Reiyát felirat.
YOU ARE READING
Visual Kei Szöszök
FanfictionA VKSz azért van, mert vannak olyan írásaim, amik rövidek, és fölösleges őket külön-külön könyvbe kitennem őket. a borítón: a the Raid. énekese, Sena kép: Twitter is my old friend
