"És most mit csinálunk, nagyokos?" Kérdezte Magyarország szemrehányóan a poroszt, amikor a kinti program keretében elkezdett szakadni az eső.
"Kövess" kezdett el futni az albínó egy vigyorral az arcán. A magyar lány csak morgolódva követte, remélve, hogy nem egy szakadék szélére vezeti, ahonnan lelökheti, majd kinevetheti és végül ott hagyhatja megrohadni.
"Ugyan hova megyünk?" Elégelte meg a csendet. Nem is volt igazán csend, hiszen a villámok csapkodtak a fejük fölött, inkább a társa felől érkező hallgatást elégelte meg.
"Mindjárt odaérünk" villantott amaz hára egy mosolyt. Lizzy erre csak megforgatta a szemét.
Hamarosan egy faházikót véltek felbukkanni, elő a fák közül. Mindkettőjük száját egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el, amint beértek a tákolmányba. A barnahajú ledobta az esőtől nehézzé vált katonai egyenruháját, hogy aztán maga köré csavarjon egy plédet.
Eközben Gilbert befűtött a kandallóba, így hamar ellepte a házat a meleg.
"Meddig fog tartani még a vihar?" Kérdezte egy röpke, csöndben eltelt fél óra után a magyar, az ablakon nézve az esőt.
"Nos a házamban nem öt percig tart egy vihar. Biztos megint valami bűnöset tettek a katonák, és ezzel büntet minket Isten" mormolta a porosz a végét, inkább csak hangosan gondolkozásként téve.
"Pfff te még hiszel ebben?" Kuncogott fel Lizzy ennek hallatán.
"Huh? Hiszek miben?" Értetlenkedett a porosz.
"Ebben az Isten blablában."
"Az nem blabla. És nem az én hibám, ha a te házad tája annyira megromlott, hogy nem hisz benne" fordított hátat neki durcásan a porosz.
Egy újjabb eseménytelen fél óra elteltével Lizzy felsóhajtott.
"Nincs itt semmi, amivel el lehet ütni az időt?"
"Van valami, de úgyse lennél benne" pimaszkodott vele Gilbert egy halvány mosollyal.
"Nincs olyan, amiben ne lennék benne, ha legyőzhetlek benne" fogadta el a kihívást a magyar.
"Van egy verseny..."
"Igen?"
"Egy intenzív ki tud nagyobbat harapni verseny."
"Egymást kell harapni? Mert akkor én!" Lépett közelebb csillogó szemekkel Lizzy.
"Mi? Nein! Van ez az eper ízű pálcika. Mindketten a szánkba vesszük a két végét, és az nyer, aki előbb jut el a másikhoz" magyarázta a játékszabályokat Gilbert.
"Ha nem ismernélek, azt mondanám csak meg akarsz csókolni" forgatta zöld szemeit a magyar, de odaült elé.
Mindketten kezdő pozícióba ültek.
"Einz. Zwei..."
"Három" vágott a szavába a magyar, és szédítő sebességgel kezdte el rágni a pockyt. Egy pillanat sem telt el, máris a porosz ajkainál járt.
"Nem ér, nem érvényesen indultál el" durcizott a pórul járt, majd elővett egy újjat. "Visszavágót követelek!"
"Ha megint veszteni akarsz, ám legyen..."
"Visszavágó!" Kiáltotta Magyarország, miután a tíz pocky után döntetlenül álltak.
"Csak ennyi volt benne" vonta meg a vállát a porosz tehetetlenül. "De legalább a vihar elült" mutatott az ablakra.
"Akkor ennyi is volt, adíos, majd legközelebb a porig alázlak" kacsintott rá a magyar, majd kiszálguldott az ajtón. A porosz csak nézett utána.
For kuszkusz555
