Park Jimin vagyok, 16 éves és utálom az életemet. Egy árvaházban élek. A szüleim nem akartak ilyen gyereket, ezért adtak be ide. Pontosabban leraktak az árvaház hátsó kijáratához. Mivel kicsi voltam, nem tudtam mit csinálni, csak sírtam, amíg valaki meg nem hallotta. Szóval igen, itt nőttem fel. De itt sincs nyugtom. Néhány idősebb fiú egy hónappal ezelőtt megvert egy sikátorban. Hetente egyszer kapunk kimenőt az árvaházból, és ők ezt az alkalmat választották ki erre. Megfenyegettek, szóval nem mondhatom el senkinek. Én pedig tartom a számat. Azóta is mindig kivisznek oda, rugdosnak, ütögetnek, elnyomják rajtam a cigijüket. Szóval csupa „jó" dolog. Igazság szerint nem hiszem, hogy valaha is kikerülök innen egy szerető család társaságában. Hiszen a saját szüleim ezért adtak be ide. Kinek kellenék?
BẠN ĐANG ĐỌC
Miért pont én? [Jikook ff.] SZÜNETEL
FanfictionPark Jimint a szülei kiskorában beadják egy árvaházba. Az ott élő gyerekek folyton bántalmazzák, de erről ő egy szót sem szólhat. Ám egy nap egy család jön el az árvaházba, és Jimint szeretnék elvinni magukkal... "-Miért pont én?- kérdezem könnyes s...