2. fejezet - " Álmodom?"

219 22 1
                                    

     Felkeltem az ébresztőmre. Felöltöztem, pakoltam, készültem a nagy napra.
    - Kész vagyok, indulhatunk. -mondtam kissé álmos hangon.
-Akkor ülj be! - mondta apa.
Ahogy beültem, a motor felbőgött és elindultunk. Nagyon izgultam. Kapok egy lovat!  Váááááá!!!!
Most...... Most...... Álmodom?
Azt hiszem nem!  Begurultunk egy murvás útra, ami mellett egy tábla útbaigazításként szolgált.
Ez állt rajta: "Texasi Lóvásár. Csak egyenesen. "
Görcsbe rándult a gyomrom. Nagyon izgultam, hogy milyen lovak lehetnek ott. A motor leállt, és kiszálltunk. Egy jóképű, kb. a negyvenes éveiben járó férfi lépett oda hozzánk:
- Jónapot! Bill Jake vagyok, a piac tulajdonosa. Miben segítsetek Önöknek? - szólt kedvesen és szelíd hangon a férfi.
- Jónapot magának is! Igen! A lányunknak szeretnénk venni egy lovat. Megmutatná, hol találhatóak az eladó lovak? - szólt anya kedvesen Billhez.
- Persze,  kövessenek!
Bill átvezetett minket egy fedett pályán. Utána jöttek az eladó lovak. Sétáltunk az istálló folyosón, közben néztünk jobbra-balra. Nagyon szép lovak voltak.
Nekem mégis egy világosbarna quarter horseon akadt el a szemem.
- Mesés állat!  Izmos,  magas és jó kiállású. Mennyibe kerül ez a szép kanca? - kérdezem a tulajt.
- 6000€ lenne az eredeti ára, de olcsóbban odaadom maguknak 3000€ért. Mit szólnak hozzá??
- Várjon! Először bemegyek, összeismerkedett vele! - szólok közbe.
Kinyitottam az ajtót és beléptem.
A kanca fejét felém fordította és horkantott egyet üdvözlésképpen. Hátat fordítottam  neki várva, hogy jöjjön oda hozzám. Nem is kellett sokat várnom, mert már meleg levegőt éreztem a hátamon. Lassan megfordultam és
megsimogattam izmos nyakát. Nem húzódott el a kezem érintésére, ami jó jel. Megfordultam és kimentem a boxból.
- Őt szeretném! - mondom határozottan.
Apuék átadták a pénzt Billnek.
Hoztam csomózott kötőféket és vezetőszárat. Bementem hozzá és lassan feltettem a fejére a kötőféket. Utána a vezetőszárat csatoltam rá, majd kivezettem. Sétáltunk a lószállító felé. Már le volt nyitva az ajtaja. Lassan és nyugodtan felvezettem a lószállítóra. Nyugodtan fellépdelt és gyorsan kikötöttem. Lejöttem és becsuktam az ajtót. Beültem az autóba. A motor azonnal felbőgött és lassan kigurltunk a murvás útra. Büszke voltam magamra, hogy megmentettem ezt a csodás állatot. Nálunk jobb élete lesz. Sok játék, Parelli és minden más.....

Kész van a 2. fejezet is.
Ha tetszett votolj, ha szeretnéd hogy folytassam, kommenteld.
Köszönöm😘💕

Egymásra TalálvaWhere stories live. Discover now