Üdvözlöm a Port Maffia bárban! (Befejezett)

Józan vagy már?

A szobában az ágyra dobta az idősebbet, aztán gyorsan lekapta pólóját, és a másik fölé mászott.

- Hé, miért volt nálad kulcs, ha azt mondtad semmi kedved? Vagy Markkal akartál jönni? Ennyire félsz, hogy elcsábítalak, hm?

- Egy részeg ember nem tud elcsábítani - vont vállat Dazai, figyelmen kívül hagyva a kérdéseket.

Chuya erre szomorkásan oldalra pillantott, majd kiskutya szemekkel felnézett a barnára.

Dazai egy pillanatra lefagyott, majd közel hajolt a másikhoz, ajkaik szinte súrolták egymást.

- Most pedig kijózanítalak!

***

Chuya értetlenkedve pislogott a fiatalabb felé, aki a majdnem csókjuk után fogta magát, és elindult a szobában található kis bárpult felé.

Motyogott valamit az orra alatt, s ezt tette addig, amíg el nem nyomta az álom.

- Ennyire kiütötted magad? - mosolygott a barna, miközben megnyomta a gombot a kis gépen, mire az lassan, de biztosan recsegni-ropogni kezdett.

- Ne már! - kezdett forgolódni a kis vörös. Tenyerét fülére tapasztotta, ám a következő pillanatban el is vette onnan, s pánikszerűen húzta fel fehér pólóját, s takarta vele orrát. Általában szerette a kávét, de ivás után hányingerkeltőnek érezte a fekete löttyöt. - Mennyit aludtam? - mormogta, miközben igyekezett ülő helyzetbe tornázni magát.

- Két percet - indult el felé a barna hajú kezében egy bögrét tartva.

- Hm, akkor jóéjt! - azzal dőlt volna vissza, ám Dazai megfogta a karját, s ülő helyzetben tartotta.

- Előbb józanodj ki! Tessék! - nyomta a vörös orra alá a gőzölgő italt, mire az komoly képpel nézett rá.

- Esküszöm, hogyha az a szar lemegy, akkor vissza is jön!

Dazai felsóhajtott.

- Szóval ezért mondta Atsushi, hogy nem voltál hajlandó kávézni.

- Nem értem, miért hiszi mindenki csodaszernek. Nem az. Nagyon rossz - motyogta Chuya. Egyre nehezebben tartotta nyitva szemeit.

A barna hajú felállt, s elvitte azt a borzasztó löttyöt a másik közeléből.
***

A szobában még mindig kávéillat terjengett, de már nem olyan erősen, mint eddig.

Nem hiába ez a legjobb hely a városban! Még a szellőzőrendszerek is tökéletesen működnek. Nem úgy, mint más helyeken.

Igen, Dazai nem egy kupiban megfordult már, és nem feltétlenül a szex miatt. Persze, a technikája fejlesztése végett is jót tettek ezek a látogatások, de elsősorban információgyűjtés céljából járt ezekre a helyekre.

A lányok és fiúk, akik ott dolgoztak jobb informátorok voltak, mintha felbérelt volna valakit, hogy kutasson a kis vörös után. Nem mintha ezt nem tette volna meg, de sajnos embere lebukott, kis híján a rendőrséget is ráhívták.

Így inkább maradt az örömlányoknál és fiúknál, akik ilyen téren sosem okoztak neki csalódást.

- Bárcsak tudnám, honnan ismernek téged ennyien ebből a körből! - suttogta maga elé. - Ezt az információt valahogy mindig sikerül eltitkolniuk előttem.

Megcsóválta a fejét, majd visszaindult a kis vöröshöz, aki már az igazak álmát aludta.
Gyengéden elmosolyodott, s lefeküdt mellé. Egy darabig figyelte a másik arcának piciny rándulásait, miközben annak hátát simogatta finom mozdulatokkal egészen addig, amíg őt is elnyomta az álom.

***

Chuya arra ébredt, hogy alig kap levegőt. A barna teljes súlyával ránehezedett, ő pedig legszívesebben lelökte volna, de több oka is volt, hogy ne tegye.
Az első, hogy már az is megeröltető volt számára, hogy másnaposságtól sajgó fejét oldalra fordította. A második pedig, hogy észrevett valamit.
A fiatalabb karjáról az esti forgolódások közepette kissé lecsúszott a kötés felfedve a vágásokat, melyek alatta rejtőztek.

Az alacsonyabban megfagyott a vér, s elkezdte a rajta tehénkedő arcát vizslatni, mintha ott választ találhatna.

Belemerült a nyugodt vonások bámulásába, így kicsit váratlanul érte, amikor Dazai hirtelen kinyitotta a szemét, aztán egy álmos mosollyal így szólt:

- Jó reggelt, Chuya! - Felkelt a kisebbről, s elindult a fürdőszoba felé. - Józan vagy már? - kérdezte út közben.

- Másnapos - morogta maga elé. - Ráadásul úgy érzem, mintha egy rémálomban lennék. A tegnapi nap se ért semmit! - dobbantott a lábával idegesen.

A barna hajú felkuncogott, majd kiordított a fürdőből:

- Hogy mondhatsz ilyet? Igenis sok mindent ért a tegnap este! Megtudtam, hogy utálod a kávét. Együtt aludtunk. Most pedig együtt készülhetünk, hogy aztán elmehessünk az első randinkra!

- Pardon? - kapta fel a fejét a vörös, majd odatrappolt s másikhoz, hogy bokán tudja rúgni, ha úgy alakul a beszélgetés.

/// Sorry a nem túl eseménydús részért! 😟🙄 Na, de a kövi chapterben már lesznek izgalmasabb dolgok, ígérem! 😘😁 ///