A Csapatkapitányom ~YoonSeok~

7. |'Meleg vagy?'|

Yoongi:
Hétfő..Miért? Miután felkeltem elmentem egy gyors tusolásra, hátha felébredek tőle.

Nem sokat segített az a zuhany mit ne mondjak.. Na mindegy. Azon kívül, hogy fáradt vagyok egész jó kedvem van, ami ritka ilyen korai órákban. Amíg ezen agyaltam Jimin is kivánszorgott a szobájából, így együtt lementünk reggelizni. Miután végeztünk gyorsan összeszedtük magunkat, és elindultunk. Időközben mindketten magunkhoztértünk így hangosan nevetve haladtunk az utcákon. Végig beszéltük az iskolába vezető utat így gyorsan eltelt. Beérve az épületbe kivételesen nem váltak külön az útjaink, ugyanis egymás mellett volt a kémia és a fizika terem. Szegény Jimin..Korán reggel fizikát..! Jól rábaszott mit ne mondjak. Én viszonylag örülök a kémiának, mert kedves a tanár és -most figyelj!- NEM ENGEDI, HOGY JEGYZETELJÜNK!! Ti basztatok már ilyet, komolyan?! Kurva jó, ő a kedvenc tanárom! Ez nem szarkazmus mielött bárki máshogy értelmezné.

Mikor beértem szomorúan tapasztaltam, hogy Hobi mellett már ülnek ezen az órán. Szabad ülésrend van és valaki már beelőzött, szóval nincs mit tenni. Miután letettem a cuccaimat egy hátsó padhoz, odamentem Hosihoz beszélgetni, mert még van legalább húsz perc csöngőig.
-Jó reggelt!-köszöntöttem barátomat mosolyogva.
-Jó reggelt! Mióta vagy te ilyen üde reggelente?-kérdésére válaszul csak mosolyogva megrántottam a vállam, amin felkacagott.
-Mi olyan vicces?-egy fejrázással válaszolt. Miután ezt letudtuk beszélgettünk minden szarról.
-Hé, Yoongi nem jössz el velem szerdán a menhelyre?-olyan kiskutya szemekkel nézett rám, hogy már magamban bele is egyeztem.
-Menhelyre? Minek?-jaj, Yoongi gondolkozz! Minek megy valaki a menhelyre? Nyilván füvetnyírni..Nem?
-Mi az, hogy minek? Szeretnék egy kiskutyát, és azokat az állatokat nem biztos, hogy örökbefogadják. A kereskedésekben meg úgyis megveszik őket, szóval inkább megmentenék egyet.-végig olyan mosoly ült az arcán ami felejthetetlen.
-Rendben.-válaszoltam neki szűkszavúan.

Mindjárt becsöngetnek és van aki még csak most jön be. Az utolsó percben bejön egy csaj aki nemes egyszerűséggel arrébb bassza a cuccom.
-Bazdmeg! Mi a fasz bajod van?-nem szeretem ha baszakodnak cuccaimmal.
-Az, hogy a helyemen volt a cuccod. Sorry, de mivel nem tudtam kié ezért gondoltam áthelyezem. Nem messzire csak a mellettem lévő helyre. Tán' baj?-az utolsó mondat végigmondása közben felkelt a helyéről és lenézett rám. Ez a csaj vagy fél fejjel magasabb mint én, ami azt jelenti, hogy olyan 180 körül lehet.
-...Megfogtál.-ez az igazság. Erre most nem tudok mit mondani.
-Remek. Egyébként új vagy?-kérdezte az egyértelműt.
-Igen. Úgy két és fél hete jöttem..-megforgatom a szemem mert már mióta itt vagyok ő meg csak nem is vett észre?! Jó nem mintha én észrevettem volna, de ez most lényegtelen.
-Oh. Sorry nem voltam suliban.
-Hát hol voltál? Tán' csak nem lógtál?-ki nézem belőle, hogy lóg. Simán. Azt mondják, hogy nem szabad kinézetről ítélni, viszont ez a lány úgy öltözik mint én. Vagyis feketében jár. Fekete szakadt farmer, fekete bandás póló, fekete bakancs és egy -nem fogjátok elhinni- fekete dzseki. Vállig érő világosbarna haja van és barna szemei. Egész jól néz ki. Ha nem lennék meleg, összejönnék vele. De ez egy halott ügy.
-És ha igen?-kérdezte mosolyogva. Vállatrántottam.
-Csak kérdeztem.-ezután helyetfoglaltam mellette.
-Amúgy Park MinMi vagyok, de szólíts csak Miminek!-nyújtotta felém vigyorogva a kezét. Elfogadtam a gesztust.
-Min Yoongi.
Miután ezt letudtuk be is csöngettek. A kémia tanárnő pontosan érkezett, így már kezdődhetett is az óra. Nagyon érthetően magyaráz a tanár így könnyen megértettem az anyagot.

Miután kicsöngettek Hobi azonnal letámadott.
-Miről beszélgettetek MinMivel?-kérdezte átkarolva a vállam.
-Semmi érdekfeszítőről.-ez az igazság. Leginkább csak bemutatkoztunk egymásnak.-Miért?-nem tudom miért kérdezi, hiszen csak egy osztálytárs.
-Csak mert nem a mintadiákok közé tartozik. Ha érted hogy értem..-szóval balhés. Értem én.
-Igen értem, de azt nem, hogy ennek mi köze van ehhez. Egész kedves..-tényleg az volt. Nem értem mi a baja Hobinak, hiszen nem tűnik valami alpári gyökérnek a csaj.
-Amúgy miért MinMinek hívod? Nekem azt mondta, hogy hívjam Miminek..
-Ez amolyan szokás..csak a haverjai szokták Miminek hívni. Ha mondjuk én mondanám neki, nem hallgatna rá mert nem vagyok a barátja..-ez olyan, mintha valami "suli királynője" lenne vagy én nem is tudom.. Ezek után nem beszéltünk a témáról többet.

Elég gyorsan eltelt a nap Hosi mellett. Sokat baromkodtunk, és jobban összebarátkoztam az osztálytársaimmal is. Kivételesen örültem neki, hogy a lány osztálytársaim zöme nem egy ribanc. Bár vannak kivételek... Ma nincs edzés, se zogora óra. A lelkem mélyén valahol örülök ennek, mert így több időm van tanulni meg pihenni otthon. Miután az utolsó óráról is kicsöngettek mindenki haza indult. Mikor kiértünk a kapuhoz Hoseokkal, elváltak az útjaink. Ő balra indult, én pedig jeleztem neki, hogy nekem a másik irányba kell mennem akár milyen szomorú is ez. Miután könnyes búcsút vettünk, próbáltam előkotorni a fülhallgatómat a táskám mélyéről. Diadalittasan konstatáltam, hogy sikerült előszednem, viszont amint megláttam azt a hatalmas csomót amit alkotott, valahogy még a zenehallgatás ötlete is kezdett kicsit szertefoszlani elöttem. Végülis nagynehezen kibogoztam a fülhallgatómat, és már dugtam is volna a fülembe, mikor valaki megszólított.
-Hé, Yoongi!-hallottam egy lány hangot az utca túloldaláról. A hang irányába fordítottam a fejemet, és egy vidáman integető Mimit találtam. Egy széles mosollyal az arcomon visszaintegettem neki. A lány körbenézett, majd átszaladt az úttesten hozzám.
-Merre mész?-az elöbbi mosolya megint feltűnt ajkán.
-Daenamu* utcában lakom, szóval arra.-mondandóm végesztével rápillantottam a lányra, Akinek felcsillant a szeme.
-Én a Beojnamu** utcában!-az az utca a miénket keresztezi. Szóval ezek szerint közel lakunk egymáshoz. Király! Egész szimpi a csaj. Nem értem az embereknek mi a baja vele.
-Király! Akkor megyünk együtt?-látszólag örült a kérdésemnek mert vigyorogva bólogatott. Út közben nagyon sokat megtudtam tóla és ő is rólam. Elmondta, hogy európából költöztek ide amikor ötödikes volt. Eredetileg itt született, de elköltöztek, és mivel akkor még kicsi volt, két nyelvet beszélt magyart és kóreait. Mert hát valahogy csak kellett kommunikálni a magyar emberekkel nem igaz? De igaz. Elmondta, hogy van három nővére és hogy elváltak a szülei még kiskorában, és ezért költöztek vissza. Én is hasonlókat meséltem magamról leszámítva azt az apró tényt miszerint meleg vagyok.
-Yoongi, lehet egy kérdésem?
-Ezen kívül?-poénkodva kérdezek vissza mire válaszol.
-Igen.-szólal meg egy halvány mosollyal az arcán.
-Ne kímélj!-érdekel, hogy mit akar tudni.
-Meleg vagy?

(* daenamu: bambusz
**beojnamu: csaresznyefa
NEM LÉTEZNEK!)

Gyerekek sajnálom! Muszály volt beleírnom az OC-m! De ne aggódjatok egyelőre csak ebben a részben meg a következőben szerepel ilyen mértékben, de utána visszatérünk a love story-hoz, illetve a sporthoz!😉
A előző részért pedig elnézést kérek amiért olyan rövid lett.😰
Mindenesetre a következő részben találkozunk!😁

Makneroni~