Hogy történt ez?

2.rész. Beni szemszöge.

2018.május.24.csütörtök.
Szünetben Zitával beszélgettem, az exemmel. Ugyan azt mondta amit minden lány. Szeretlek, vissza akarlak kapni, meg minden ilyenek. Mikor tudom, hogy mindenki csak azert van velem, mert jól nézek ki, vagy jól állok anyagilag, vagy mert híres vagyok. Kezd elegem lenni a cicalányokból. Csengetés előtt otthagytam, mert meguntam hallgatni a süket dumát. Át akartam menni a biológia terembe, de amikor végig mentem a folyosón, ugyan az történt mint mindig, a lányok olvadnak ha rájuk nézek, de most volt két lány, aki rám sem hederitett, a barna hajú csaj, még később nézet rám, mint a másik, úgyhogy gondoltam, megtöröm őket, úgyhogy a barna hajú lányra rakacsintottam. Meg sem rezent az arca, láttam rajta, hogy ő nehéz esett. Emiatt beindult a vadász ösztönöm. Jaj már megint kezdődik minden elölről. Bementem a biológia teremben, már a haverom Norbi ott volt.
-Szevasz testvér, nah mit mondott?-kérdezte Norbi.
-A szokásos, vissza akarlak kapni, én nem olyan vagyok, mint a többi lány, én más vagyok, meg tudok változni, meg ilyenek.-válaszoltam.
-De ugye nem fogadod vissza?-újra kérdezet.
-Hát... Gondolkodom rajta.-válaszoltam.
-Eszednél vagy? Nem emlékszem mi volt, mikor együtt voltatok?-kérdezte.
-De mindenre emlékszem.-jelentettem ki.
-Akkor meg?-kérdezte.
-Tudni kell megbocsátani.-válaszoltam.
-Ember ne legyél hülye. Te nem az vagy, akit a lányok rángatnak maguk után össze vissza. Te az vagy, aki után a lányok járnak. Legyél önmagad.-mondta Norbi.
Ekkor pedig belépett a két lány a terembe. Azok akik a folyosón álltak, és a barna hajú lány, leült elém. Kicsit megfigyeltem, de nem feltűnően. Nagyon szép lány, de lehet ő is csak egy átlagos cicalány. Mostmár legalább a nevét is tudom. Úgy hívják Reni.