In the land of Gods&Monsters

8

„There were roses in my hair, rock n roll on blare, and I was in trouble
And no one could rock me like you could
I was a bad girl gone good"
(Lana del Rey – Because of You)

2016.03.11.

- Neeeee – Junior visítva nevetett, Lara pedig elvörösödött mint egy kis csitri – Nem hiszem el!
- Pedig de – Axl is röhögött – Anyátok bizony dolgozott ott. Remekül táncolt és vetkőzött.
Két gyereke döbbenten, hitetlenkedve nézett a nőre.
- Így volt – ismerte el – De tegyük hozzá, hogy nagyjából fél órát dolgoztam ott.
- Igaz – vigyorodott el a férfi.
- Axl addig bírta, hogy idegen pasik bámuljanak. Egyszerűen leszedett a színpadról és a vállán vitt ki a klubból. Slash majdnem belehalt annyira röhögött a fején.
- Jó lett volna ismerni téged akkor anya – sóhajtott Junior.
- Ettől rémesen öregnek érzem magam – nyögött fel Lara – Hozok még egy kis bort.
A nő kiment a konyhába, és egy percig csak lehunyt szemmel próbálta túlélni az érzéseit. A nappaliban volt minden, amire egész életében vágyott, és akiket a legjobban szeretett. A gyerekei és Axl. Könnyű érintés súrolta a derekát, aztán a férfi tenyere a nyakhajlatába simult.
- Nagyon jó fej srácok. Ahányszor rájuk nézek az jut eszembe, hogy...
- Ne mondd ki kérlek – suttogta Lara – Annyi évet töltöttem azzal, hogy mi lett volna ha... Nem éri meg, Axl. Régen volt.
A férfi bólintott, és röviden hallgatott.
- Elolvastam a könyveidet. Mindet.
Lara elmosolyodott.
- Nagyon rosszak?
- Nagyon jól írsz. Nem csodálom, hogy ilyen sok rajongód van. De egy dolgot nem értek.
- Hm? – húzta fel szemöldökét.
- Miért nem írtál soha azokról az évekről?
- Akartam, nagyon. Sőt, mondhatni kész van az egész, csak le kéne írni. Igazából... nem mertem. Mert, ha azt megírom, akkor azt csak úgy lehet, hogy mindent, a ti neveitekkel, a valóságot, másként nem tudnám. Sose mertem megkérdezni a srácokat, és végképp nem mertelek felhívni, hogy megkérdezzem, megírhatom-e – ismerte be Lara.
- Persze, hogy megírhatod! – kiáltott fel Axl – Ilyen hülyeséget. Nagyon szeretném, ha megírnád.
- Nem tudom, hogy lenne-e aki elolvasná.
- Viccelsz? Imádnák.
Lara elmosolyodott. Nagyot sóhajtott, és felnézett a férfira. Azok a szemek... megint beszéltek hozzá, azt ígérték, hogy fantasztikus lesz. De a nő tudta, hogy ha ezt elkezdi, és végigcsinálja, az nem lesz egyszerű. És nem a kiadó, hanem Grant miatt.
- Nem fogja engedni...
- Ki? Az a barom férjed? Nem érdekel, érted? Senki ő ahhoz, hogy megállítson téged. Én pedig segíteni fogok – Axl olyan határozott volt, hogy Lara elhitte. El akarta hinni, minden porcikájával, hogy meg tudja csinálni. Mert ha ez megjelenik, akkor... akkor Grant-nek el kell engednie őt.

1985.12.23.

A tél Los Angeles-ben későn köszöntött be, és hűvös, kitartó esőket hozott magával. Lara éppen bőrig ázva caplatott a próbaterem felé, és leginkább az zavarta, hogy a cigije harmadszor is elaludt. Ettől függetlenül nagyon izgatott volt, mint mindenki más is a banda közelében. A koncertek kezdtek bejönni a srácoknak, a következő jövőheti bulijukra is már hívták őket. Los Angeles megismerte a Guns 'N Roses-t. Most is azért ment a fiúkhoz, mert Slash berontott a ruhaboltba délután, ahol éppen dolgozott, hogy amint tud azonnal jöjjön. Tehát valami történt, és a srác izgatottságából Lara tudta, hogy nagy dologról lesz szó.

Mikor megérkezett, a próbateremben fülledt meleg, cigifüst és zaj fogadta.
- ANGYALKAAA!!! – ordított keresztül a zűrzavaron Duff. Többen felfogták, hogy valaki csatlakozott még a társasághoz. Axl egyből elindult felé és nem törődve a lány vizes ruháival, szorosan megölelte és a hajába csókolt. Slash közben eldobta a kezében tartott pizzaszeletet és a többiekkel együtt Lara köré gyűlt. Ott volt mindenki aki fontos, a srácok, Michelle, Briana meg még egy lány, akit Lara életében először látott, de nem nagyon foglalkozott vele, ilyesmi gyakran előfordult a fiúk körül.
- Óriási hírünk van! – vigyorgott teli szájjal Axl – Egy menedzser el fog jönni a koncertünkre!
- Hűha – húzódott azonnal mosolyra Lara szája is – Ez nagyon szuper!
- Ahha – Slash szinte visított izgatottságában – Ha tetszünk neki, lehet, hogy szerződést kapunk!
- Az fantasztikus lenne – lelkesedett Lara is a fiúkkal együtt – Akkor lemez, meg turné, meg...
- Meg GROUPIE-K! – ordított bele a szoba másik végéből Steven.
- Igeeeen – csatlakozott hozzá Slash is.
- Hééé – szólt közbe most először Michelle – És akkor velünk mi lesz? – ajkait úgy biggyesztette le, mintha kislány volna.
- Jaj, drága egyetlen Michelle – ragadta magához Duff a szót – Te mindig az elsőszámú groupie-nk leszel.
- Akkor jó – bólintott rá a lány és visszatért korábbi elfoglaltságához, a sarokban heverő matracon tovább simogatta az ölébe dőlt Izzy haját.
Axl csak mosolygott rajtuk, majd a lány nyakába akasztotta a kezét és magával húzta a rozzant kanapére.

- Húzz arrébb – könyökölt Axl Steven bordái közé, mire az nyögve helyet adott nekik a kanapén. Lara szerzett magának egy szelet pizzát, és kényelmesen elhelyezkedett Axl karjaiban.
- Szóval honnan tudtok erről?
- Emlékszel Eric-re?
- Aham – bólintott Lara, de közben az egész napos koplalás után élvezte végre a kaját. Közben felidézte azt a néhány héttel ezelőtti koncertet, ahol legutóbb találkozott Eric-kel. A pasi mostanában többször is fotózta a fiúkat a nagyobb hírverésért.
- Ő ajánlott be minket.

- Szuper, nagyon rendes tőle.
- Hát azért ha bejön majd a lóvéból is kap, szóval nem csak jófejség... depersze, nagyon király azért.
- Hatalmas lehetőség – mosolygott a lány – Ha összejönne a lemez? Milyendalokat írnál rá?
- Rengeteg ötletem van. Emlékszel arra, amit mutattam a múltkor? Már szinte készen van, a srácokkal már dolgozunk a zenén, nagyon állat lesz. Szóval ilyeneket.Dögös, zúzós zenét és vagány, szókimondó szövegeket.
A lány élvezettel hallgatta Axl-t. Tetszett neki a férfiból áradó lelkesedés és bizakodás. Nagyon remélte, hogy sikerül nekik. Igazából meglehetősen biztosvolt benne, hogy a Guns 'N Roses sikeres lesz. Hiszen mindannyian elképesztően tehetséges zenészek voltak, és Axl... Olyan kisugárzása és színpadi jelenléte volt, hogy magára vonzotta a tekinteteket, a hangja pedig... különleges, jellegzetes és egyedi. Imádni fogják.
- Nagyon elgondolkoztál – bökte oldalba kis idő után Axl.
- Csak eszembe jutott, hogy ha... ha majd lányok ezrei dobálják a bugyijukat a színpadra, akkor... vajon eszedbe jutok-e majd még?
A széparcú ördög pimasz mosolyra húzta a száját.
- Miért, te hol tervezted, hogy leszel?
Lara tűnődő arcot vágott.
- Mert én úgy terveztem, hogy ott leszel minden egyes koncertünkön. Meg amúgyis... Tudod, hogy imádlak.
Hosszú, vad csókkal nyomatékosította mondatát.
- Tudom.
Axl rábólintott, Lara pedig belesimult a karjaiba. Mélyen beszívta a cigi, az alkohol, és a férfi kesernyés illatát. Pillanatnyilag megnyugtatta a válasz és ez elég volt neki.
Hallgatta a beszélgetést, és annyit röhögött a következő órákban, hogy megfájdult az oldala. Aztán amikor már elfogyott a sör, Steven és Slash pedig totálisan kiterültek, a próbateremben fojtogatóvá vált a meleg és a cigifüst a többiek elindultak, hogy valamelyik bárban folytassák az éjszakát. Lara és Axl is elindult velük, a lány feje kitisztult kissé a hűvös levegőben.
- Mi lenne, ha mi máshol és máshogy folytatnánk? – kérdezte Lara kihívóan,mikor megálltak a Pink előtt. Közben ujjai már Axl nadrágjának övével bajlódtak.
- Legyen – vigyorgott a férfi, és Lara fenekébe markolt. Egy újabb mámoros, vad éjszaka ígérete bizsergett ajkukon.    

Köszönöm mindenkinek, aki kitartott, és hitt még benne, hogy érkezik folytatást! ❤️ L.Ch.