In the land of Gods&Monsters

10

„It hurts to love you
But I still love you
It's just the way I feel(...)
I've been dying"
(Lana del Rey – 13 Beaches)

1987.03.20.

- Húzz a picsába! – ordította Lara a csukott bejárati ajtónak. Vagyis inkább az ajtó mögött szintén ordító Axl-nek.
- Nem érted, nem az volt!
- Nem érdekelsz! Tűnj el!
- Engedj már be!
Percek óta tartott a kiabálás, és Lara szájában összefolytak a szavak a sírással. Haragudott Axl-re, igen, látni sem akarta. Legjobban viszont magára haragudott, amiért meglepődött, hogy azt hitte, nem lesz ilyen.
- Én ebből most inkább kimaradok – Michelle azért együttérzőn megölelte Lara-t, felkapta egyik piros magassarkúját, majd kisurrant az ajtón – Te idióta fasz.
Úgy tűnt ezzel köszönt Axl-nek, a lakást azonban nem zárta be maga után. A férfi azonnal belépett, és a síró lányt a földön találta, összekuporodva. Lara-t kicsit sem érdekelte, hogy valószínűleg rettenetesen néz ki. Nem számított, hiszen Axl olyan sokszor látta már szétcsúszva, berúgva, vagy betépve. Most mégis összehúzta magát a srác közeledésére, mert most összetört volt, és nem akarta, hogy így lássa.
- Mondtam, hogy menj el – a hangja remegett, ezért nem volt túl meggyőző.
- Nem – jelentette ki Axl határozottan. Leült Lara mellé, de legalább nem próbált hozzá érni.
- Angyalka én...
- Miért dugtad meg? – Lara most felnézett, és a törékeny lány szájából durvának hangzott a kérdés. Annak is szánta.
- Mert kellett a számhoz. Azt akartam, hogy igazi legyen.
- Csak a dal miatt? Képes voltál megdugni Adriana-t a kurva felvétel miatt?
- Nekem ez nem csak egy dal Lara – csattant fel Axl – Ez a rohadt lemez az életem. Azt akarom, hogy tökéletes legyen.
Szenvedély lángolt a szemében, és a lány nem bírta elviselni ezt a tekintetet.
- Szóval ez nem csak egy szám... de az csak egy szex volt.
- És velem is csak szex? – Lara hangja elcsuklott, mert rettegett a választól.
- Nem – válaszolta gondolkodás nélkül Axl – Veled más, te... fontos vagy nekem. Ezért se akartam, hogy te legyél az, hogy a te hangodat vegyük fel. Pedig tudod, hogy imádom a nyögéseid.
Határozottan maga felé fordította Lara arcát, és mélyen a szemébe nézett.
- De az csak az enyém, nem akarom, hogy bárki hallhassa a nőmet.
Lara erre nem tudott mit mondani. Axl remekül bánt a szavakkal, és most először mondta azt, hogy hozzá tartozik, a nőjének nevezte. Szorosan lehunyta a szemeit, érezte a könnyeit végig folyni az arcán. Homlokát lassan a férfiéhez nyomta, és aprót bólintott. Axl magához húzta, és csókot lehet a homlokára, a hajára, az orrára és végül a szájára és Lara hitt neki, mert hinni akart ennek a démonnak, hogy minden rendben lesz.

2016.04.14.

Lara a Guns N' Roses utolsó próbáját hallgatta a nagy, choachella-s visszatérés előtt. Hallgatta a srácokat és újra azt a bizsergést érezte a bőrén, mint huszonegy évesen, amikor először hallotta őket zenélni. Mindig tudta, hiszen egyértelmű volt, hogy ezek a fiúk valamit nagyon tudnak együtt. Valami egészen különlegeset alkotni. A nő azért cinikusan elmosolyodott saját gondolatain. Fiúk? Hiszen már Slash is elmúlt ötven. Megöregedtünk, a francba is.
- Na mit gondolsz? – kérdezte lihegve Duff, mikor kijöttek szünetet tartani, inni egy kortyot.
- Még mindig imádlak hallgatni titeket – tárta szét a karját Lara – Az a helyzet, hogy rohadt jól szóltok.
- Akkor jó – vigyorodott el Slash is.
- Meg csak úgy... egyszerűen örülök, hogy együtt látlak titeket – mosolygott a nő a köré gyűltekre, mire Duff vigyorogva húzta magához egy ölelésre. És ez olyan természetes volt, mint a levegő vétel. Ebben a pillanatban nyílt az ajtó, és belépett egy szép, szőke nő.
- Sziasztok – láthatóan meglepődött Lara és Duff ölelkező párosán, pedig azonnal elléptek egymástól, és a férfi már ott is volt, hogy csókkal köszöntse feleségét.
- Szervusz – fordult oda azonnal Lara is - Susan igaz?
- Igen, te pedig...?
- Lara – barátságosan megpuszilta a másik nőt – Gratulálok, gyönyörű lányaitok vannak.
- Köszönöm.
Lara nem tudta, hogy Susan mit tud róla, hogy ki ő, és miért van joga megölelni a férjét. De olyan nő volt, aki érezte a másik bizonytalanságát, ezért tisztázni akarta a helyzetet. Persze csak úgy, hogy a fiúknak ne legyen túl feltűnő, de Susan megnyugodjon.
- Nem iszunk egy kávét? – nyílt, és őszinte mosollyal fordult a nőhöz, aki bólintva viszonozta azt.
- Szóval, hogy kerülsz ide Lara? – hangzott pár percekkel később a stúdió büféjének egyik asztalánál, gőzölgő cappuccino-k felett – Mármint, nem akarok turkálni az életedben, de Duff-tól olyan sokat hallottam már rólad.
- Én se tudom igazán mit keresek itt – vallotta be megkönnyebbülten Lara – Axl két hónapja beállított és szokásához híven felborította az egész életemet. Nem mintha olyan felhőtlen lett volna... de... egyszerűen ő Axl.
Susan megértően mosolygott, és Lara őszintén kiöntötte neki a szívét. A kétségeit, mindent. Ő maga is meglepődött, hogy milyen egyszerűen mesélte el szinte az egész életét. Valahogy ösztönösen bízott Susan-ben. Talán azért, mert ő is egy zenésszel, sőt Duff-fal volt. Másfél órával később, mikor úgy döntöttek megnézik, mire jutottak a fiúk, Lara egészen fura dolgot érzett. Michelle elvesztése óta először úgy érezte, hogy talán egy igazi barátnőre talált.

1988.02.02.

Fantasztikus volt. Az MTV élőben fogja közvetítette a Guns 'N Roses koncertjét. Hatalmas siker volt az album, és a fiúk befutottak. Turnéztak, és az emberek imádták őket, és Axl imádta a sikert és Lara imádta, hogy ezt elérték. Most meg itt voltak New York-ban, és a fiúk a Ritz-ben fognak játszani! Lara és Michelle persze ott volt mindenhol, most is. A backstage teljesen megtelt. Gruppie lányok tömege próbált bejutni a fiúkhoz, és sokan be is jutottak. De Lara-t kicsit sem zavarták, mert Axl csak vele foglalkozott. Cigifüst, alkohol, és kintről már behallatszott a kinti tömeg hangja.
- Csináljunk egy képet a következő szóróanyaghoz! – üvöltött át a hangzavaron Marc, aki a következő tíz percben próbálta egymás mellé terelni az öt srácot. Végül lenyomott mindenkit a rozoga kanapéra, mikor feltűnt neki, hogy Lara ott maradt a kép közepén.
- Lara nem...?
- Nem – közölte Axl ellent mondást nem tűrően, és azzal az imádnivaló Axl-ös mozdulattal húzta, magához, amit a lány annyira szeretett. Végül Marc fotózott, pedig Lara nem is nézett a kamerába. Még egy hosszú, vad csók aztán a vörös démon elengedte a lányt, hogy ténylegesen elkezdjenek a koncertre készülni. Marc viszont Lara mellé telepedett, és a kezébe nyomta az elkészült polaroidot.
- Tessék, ez legyen akkor a tiéd.
- Kösz, Marc – dobott puszit neki a lány, és miután alaposan megnézte, zsebébe gyűrte a képet. Szerencsére nem látta a fotós fájdalmas arcát.
- Gyeree Angyalkám – kiabált Michelle már az ajtóból. Ki akartak menni a tömegbe, amit Axl csak úgy engedett meg, hogy egy biztonsági embert adott a lányok mellé, aki végig figyelni fog rájuk. Főleg Lara-ra. Jack már ott is volt, és Lara még nem is tudta, hogy milyen sokszor lesz a következő években társasága a nagydarab, kedves, vigyorgó férfi. A pasi nem zavartatta magát, mikor helyet csinált a két lánynak az első sorban, majd elhúzódott, de végig szemmel tartotta őket. Lara-t teljesen ámulatba ejtette, hogy milyen sokan jöttek el és zsúfolódtak be a helyre csak a Guns miatt.
Aztán egyszerre felzendültek a gitárok, Steven gyilkos erővel ütötte a dobokat, Axl pedi berobbant a színpadra. Lara együtt sikoltott a tömeggel, és sokadszorra is ordítva énekelte a szöveget, közben pedig alig bírta levenni a szemét Axl-ről. Imádta, nem tudott betelni vele. Őt nézni, hallgatni olyan volt, mintha másik időben és térben lett volna. Minden alkalommal elvarázsolta Lara-t. De ezen a koncerten nem csak Axl tett ki magáért, hanem mindenki. Valami megmagyarázhatatlan történt. Legalábbis Lara így érezte, hogy ezek a srácok nem csak hihetetlenül jól játszanak, hanem éppen legendává válnak. Itt és most, és ő ezt az első sorból nézi végig. Felcsendült a Sweet Child O' Mine és Axl az ő tekintetét kereste a magasból. A lány szíve hevesen dobogott, érezte, Axl ezt most neki énekli.