EXO - 48 Hours [magyar fordítás]

5.Epizód

- Leader! - Chanyeol lefutott a lépcsőn, szája elkerekedett, a földre térdelt és tehetetlenül nézte Junmyeont. Jongin szintén odarohant és megemelte a leader fejét, hogy az ölébe fektesse. Tenyerével próbálta elállítani a vérzést, mely a mellkasából eredt, egy darab törött üveg volt befúródva Junmyeon jobb bordái közé. Egyetlen szót sem tudott kiejteni, mindössze nehézkesen kapkodta a levegőt. 

- Leader, leader...Nem hallhatsz meg! - Chanyeol sírva fakadt, amikor Junmyeon légzése egyre erőtlenebbé vált. - Én...én...miért...én lennék a vezető? (Mivel ő állt a legközelebb az ajtóhoz, jelenleg ő volt a leader)

Baekhyun továbbra is szótlan maradt.

Jongin csöndesen megemelte fejét, hogy Baekhyunra nézzen, majd ránk, Chanyeol pedig erősen meglökte, könnyei továbbra is folyamatosan hullottak. - Mit tettél?! 

Ebben a pillanatban Baekhyun is zokogni kezdett, hitetlenkedve rázta a fejét. Yixing leguggolt és Baekhyun vállát próbálta tartani. - Csak nyugodtan, ne kapkodj, mondd el ami történt!

- Kijöttem vizet keresni - mondta, miközben gyámoltalanul Yixingre nézett.

- Igen tudom, és utána?

- A kanapé széléhez mentem amikor rájöttem, hogy van ott valaki. Fejfedőt viselt, pont a tükör mellett állt meg, kezében késsel...és egy zseblámpával - Baekyun szüntelenül dadogott. - Rám nézett, arca mellett kezébe fogta a kést és elkezdett felém közeledni...- mondta a fiú, majd sírni kezdett. 

- Majd...majd felém nyújtotta a kezét (amiben a kés volt)...mire én meglöktem - mondta. - Hátraesett, egyenesen bele a tükörbe, az pedig darabokra tört. 

- Majd megölted őt? - kérdezte Tao?

- Nem, nem! Én nem akartam...én nem akartam! - nézett kétségbeesetten mindenkire. - A földön feküdt, tompa hangot adott ki, majd mondott valamit melyből egy szót sem értettem - Baekhyunnak nehezére esett, hogy visszaidézze, mi történt a sötétben. - Majd...majd...elkezdett felém kúszni és megragadta a karomat.

Senki sem szólt egy szimpla szót sem, mindenki számára elég nyilvánvaló volt, mi történt azután. Baekhyun felkapott egy üvegdarabot a tükörből és leszúrta vele.

- Leader... - Sehun és Kyungsoo odagyűltek hozzá, nem mozdultunk, így elfértek mellette.

Azonban Junmyeon légzése egyre szaporábbá vált, már rég elvesztette képességét a beszédre, szimplán a fejét rázta továbbra is. A tömeget pásztázta és vizslatta, majd belekapaszkodott Jongin karjába, úgy tűnt, mintha mondani akarna valamit... Végül egy könnycsepp gördült le az arcán és a légzése megszűnt. 

Valószínűleg ellenkező, kétségbeesett könnyek voltak. Ugyanis szétnéztem, de a földön kést sehol nem láttam, csak egy csavarhúzót. Luhan felkapta és vele együtt egy csavart is, ami valószínűleg a törött tükörből esett ki. Baekhyunra nézett. - A kés, amiről beszéltél, valószínűleg ez volt.

- Ma, mielőtt még felköltöztünk volna az emeletre, Junmyeon elmondta nekem a gyanúját, miszerint egy szerkezet hangját hallja a tükör mögül - folytatta Luhan -, nem tájékoztatott minket, egyes egyedül jött le megnézni.

- És ezt miért nem mondtad el nekünk? - Jongin ránézett, szemeiben bosszúvágyás tükröződött. Luhan kifogyott a szavakból.

- Honnan tudhatta volna Luhan, hogy Junmyeon lejött ide? Nem kezdhetsz el szimplán vádaskodni és másokra kenni a vétket! - Tao ismét a tőle megszokott hangnemben beszélt. Azaz nem gondolkodott előre, csak kiköpte, ami éppen eszébe jutott. 

- Ő javasolta, hogy ne kapcsoljuk fel a lámpákat, végül ez vezetette félre Baekhyunt is, ami által egy végzetes félreértésbe került!

- Hé, tesó - mondta Tao, miközben idegesen piszmogott a ruhája ujjával. - Ez mind Baekhyun műve, értelmetlen minket okolnod, végül is, Baekhyun az, aki nem bízik bennünk. Minden bizonnyal úgy gondolta, kimehetne kicsit öldökölni az éjszaka folyamán...

- Ez nem így van! - mondta Baekhyun, miközben zokogott. - Azt hittem, az (-akit megölt-) a pszichotikus ember (arra gondol, aki bezárta ide őket).

- Nem ítélkezhettek Baekhyun ártatlansága vagy hibái felett - Chanyeol Tao helyett a padlót néze. - Leader megbocsájtana neki, ha tudná, tényleg nem szándékosan tette.

- Természetesen, ez nem tartozik rám - Tao szemei ismét vörösödni kezdtek. - Egyikőtök sem akart volna soha velem egy csapatba kerülni.

- Huang Zitao, fejezd be a beszélést! - kiáltotta felé Luhan kínaiul.

- Ha nem akartál a mi csapatunkban lenni, mondhattad volna - kommentálta Jongin, amikor előresétált. - Nekünk nincs rád szükségünk.

- Szerinted soha nem hangoztattam? - Tao szemeiből tartás, állhatatosság tükröződött vissza, miközben pár lépést tett előre. 

- Verekedni akarsz? - Jongin tekintete dühödt volt.

- Szerinted nyerhetnél? - Tao megbillentette fejét és mereven nézte.

- Elég legyen - mondtam hűvösen.

Kyungsoo felsegítette Baekhyunt, aki könnyáztatott arccal fordult vissza, hogy még egy pillantást vessen Junmyeonra. Yixing odasétált, hogy kicsit hátrébb húzza Tao-t. Nehézkesen nézett Yixingre, de ő csak a fejét rázta.

Chanyeol továbbra sem vette le Baekhyunról a szemét, még Jongin csak állt földbe gyökerezett lábbal, nem szándékozott megmozdulni.

- Ez szintén a játék egy része - mondtam Jonginnak.

Luhan mindkettőnket figyelt, majd odajött elhúzni Jongint. - Vigyük le a leadert a pincébe.

Jongin tekintete égetett, riválisként nézett ránk, majd hátat fordított és Chanyeollal együtt lecipelték Junmyeont a pincébe. Luhan odasietett, hogy segítsen kinyitni a pinceajtót. Kyungsoo lehajolt, hogy feltakarítsa a vérnyomokat. Pár üvegdarab még mindig a falon maradt a tükörből, tökéletesen ábrázolták a repedések miatt széthasadtnak tűnő arcunkat. 

❂❂❂

~Ez még nem a teljes fejezet, folyt. köv.