Másnap reggel mikor föl kelltem 6 órakkor gyors felöltöztem elmentem ráment enni Ichiraku hoz.
-Szép jó reggelt. - köszöntem mosolyogva.
-Tália szoval igaz, hogy élsz és haza tértél. Tudod mit ma a vendégem vagy. - mondta mosolyogva hihetetlen örömmel. Meglepődve vettem tudomasul hogy felismert és mosolyogva kezdtem neki a reggelinek- Milyen volt a küldetés? Hallottam hírét hogy azon voltál. - nevetett fel. Hogy itt mennyit pletykalnak az emberek.
-Veszélyes nehéz. De végülis sikerrel tudhatom be sajnos a részletekről nem beszélhetek. - mondtam egy bocsanat kérő mosollyal.
-Pesze hisz ez érthető. - mondta majd ekkor belépett Madara-Jó reggelt Madara-san-mondta mosolyogva majd elkezdte csinalni a ramenjét.
-Mióta szereted te a ráment? - kérdeztem mosolyogva Madarát.
-Örülök hogy nem kell mondanom hogy tegezz amugy azota miota"meghaltál". Hisz tudom ez volt a kedvenc a helyed. - mondta mosolyogva mikozben leult mellém. - És miújság Reisukevel? Beszéltél már vele nah meg Itachival? - kérdezte feszülten. Amit meg is értek hisz az egyik a legjobb barátom még a másik egykori szerelmem aki most se közönbös bár nem tudott rola. Ezerr is van ugy hogy a két legjobb barátom.
-Nem beszéltem még velük. De tudom hogy nem halaszthatom sokáig. - mondtam két falat között. Eközben már Madara is elkezdett enni amit néma csendben folytattuk tovabb hisz tudjuk hogy mit akarunk mondani de nem mondjuk. - Nah de nekem mennem kell a Hokagéhoz. Köszönöm Ichiraku-san. Szia Madara. - mondta majd kiléptem és indultam a Hokagéhoz. Ilyenkor mindig elgondolkozok hogy vajon milyen volt az élet még nem voltam. Ita és Rei mit csinalt? Mennyit fejlődtek? Meg gyászoltak? Vagy nem is érdekeltem őket? Vajon ha anyuék élnének mit mondanának? Egyébkén róluk még nem is meséltem. Anyukám egy Uchiha volt még apukám a Whinter klán vezére. Olyan klán voltunk akik elvirtak a démonokkal. Mindegyikkel képesek voltunk beszélni. Emiatt az emberek féltek tőlünk és kiírtották a klánomat én maradtam az egyedüli túlélő. Anyukám egyébként Madara testvére volt szóval Madara nem csak apám helyett apám hanem a nagybáttyám is bár erről csak én a hokage és Madara tud mivel veszélyes lenneelmondani ezért is nem említettem. Uchiha Niko volt az édesanyám apukám Darius Whinter volt. Születésem után nem sokkal haltak meg. Mikor lemészárolták a klánunkat. Mivel csak félig tartoztunk Konohához egyébként a klánunk Ködrejteki volt. Anyukám megérezhette mert a mészárlás előtti héten adott Madarának hogy védjen meg ő meg hősi halált halt. Madara azért tekint a lányának mert tulajdonképpen ő nevelt fel. Hát ez az én legnagyobb tragédiám... De már rég volt és túl léptem rajta hisz nem rágódhatok a múlton örökké. Ekkor oda értem a Hokage irodájához bekopogtam majd beléptem. Örültem hogy egyedüli találtam a Hokagéra.
-Jó reggelt Hokage-sama - mondtam mosolyogva es leultem az egyik székbe ami az íróasztala előtt volt.
-Mondtam már hogy ha ketten vagyunk csak Sarutobi vagy nagypapa. Amugy most beszeljuk másról az utolsó 3 hónapról nem kaptam információt. Elmesélnéd hogy mi történt-mondta idegesen
-Megalakult az akatsuki vagyis mar regen de most leptek fel. Orochimaru nem állt be melléjük sőr szerintem ellenük van. Azonban Kabuto szimpatizal velük. Mindegy először kezdem az Akatsukival összesen 6an vannak ebbol 1 ember 5 ötöt tud irányítani nem tudom hogy de tudom hogy az egyik ilyen irányított Yahiko de ahogy ő bemutatkozik az Pein. Akit Nagato irányít akinek meg van a Rinneganja. Van még Konan az egyetlen lány viszont nem tudok a képességeikrol viszont Jiraya annál többet. Majd kérdezd őt elvileg tanította őket. Nah a többi az egyik Sasori Homokrejtek legjobb bábmestere aki Chio-nagyi unokája. Akkor van Deidara a művészete a robbantás. Van Hidan az Jashinista elvileg hallhatatlan. De erről nincs több indormációm. Akkor van még Zetsu aki nem tudom milyen hisz az egyik felét zetsunak hivjak mig a másikat Yoropikonak. Nem tudni a kepesség a kinézete pedig szinte egy zöldséghez hasonlít. Van Kakuzu kepessége ismeretlen 5 szive van es össze vissza van varva. Ezek közül Pein vagyis Nagato a vezér. Itt jön a rossz elkezdtek Bijuukat gyűjteni mert valami békéről gadoválnak amiket csak a démonokkal tudnak elérni. Most meg csak megfigyelik őket. Nem adok 3 évet és Narutoért is eljönnek szoval szerintem küld el Jirayával hagy tanuljon tőle. Plussz menjen a Myoubuko hegyre ott elsajátítsa a Senjutsu-t. Akkor kezdjünk el mi is felkészülni. Mivel ezekkirobbantanak egy háborút. Üljünk össze a Kagékkal szövetkezzünk és a legfontosabb védjük meg Narutot.. Mert ha Orochimaru még is melléjük áll akkor nehez lesz győzni. - meséltem gondterhelten de Nagypapán nem látszott semmi érzelem.
-Legyen úgy ahogy te mondtad. - mondta hatalmas sóhaj keretében.
-Köszönöm. Sarurobi-sama. Most ha nem bánná mennék a dolgomra. - mondtam mosolyog a mire elmosolyodott és intett egyet. Ezzel el is tüntem a 3 as kikepzo palyan jelentem meg ahol Madara volt a chunin Naruto Sasuke és Sakurával gondolom ők voltak a csapatja.
-Mielőtt szét széled a csapat szeretném ha felmérnénk a tudásotokat. Ehhez ahogy érzem lett egy segítségem. Tália ide jönnél? - kérdezte hangossan mire leugrottam a fáról és melléjük sétálva levettem a fejemről a kapucnit.
-Sziasztok Tália Winter vagyok egy jonin. - mondtam mosolyogva. Mire ok is bemutatkoztak.
-Szoval a feladat megütni vagy megkarcolni Táliát. Benne vagy? - nezett rám Madara mire bólintottam.
-Őt megkarcolni hisz ez gyerek játék nem hogymegkarcolom le is győzöm. - mondta nagy pofával Naruto. Mire elkezdtem kacagni.
-Van ám szád Kölyök de vajon tehetséged is van? - kérdeztem nevetve. "Ne becsuld le, lehet hogy most csak egy taknyos de gondolj bele nem birok kisgabadulni" szolaltmegegy hang a fejembe. Azutan esett le hogy ez Kurama "Mióta vagy te ilyen eddig utáltál mindenkit" küldtem vissagondolatba mire csak egy morgast hallottam. Ekkor fogtam és egy egy shurikent dobtam mind a 3 kölyökhöz az Uchiha elugrottcaak ugy minta Haruno azonban Naruto ott maradt es elkapta.
-Csak ennyi Nagyi? - mo dta szemtelenul.
-Mi az hogy Nagyi csak 25 vagyok kölyök.- mondtam méegesen. (Sasuke:Ez egy barom) (Sakura: Tünj már onnan hulye Naruto) egyből elindult felém pár klónnal mire egybol az eredeti Naruto nyakátfogtammeg és eldobtam. A klonokat pedig egy kunaival szét vágtam.
Ezután megjelentem Sasuke mögött és azzonnal támadtam nem birt védekezni ezért egy pár métert repült a rugásomtol. Sakurára egy egyszerű Genjutsut tettem amitől elájult. Sasuke és Naruto elkezdett kitervelni egy tervet ám mire végrehajtották volna addigra egy jutsuval lefogtam őket.
-Ahhoz képest mekkora szátok volt. semmit nem értetek el. - nevettem ki őket.-Madara úgy emlékszem neked jobb diákjaid szoktak lenni. Csoda hogy a Chunin vigyza sikerült nekik. Raadasul o Minato fia szánalmas. Nah Itachi öccséről ne is beszéljünk. - mondtam lenézően mire mind ketten elszégyelték magukat.
-Jolvan Lia lesznek ők jobbak majd meglátod a végén egyenként győznek le. - mondta Madara bizakodva.
-Hiszem ha látom. - mondtam nevetve
-Majd megmutatom addig nem nyugszom míg le nem győzlek- mondta a két fiú egyszerre.
-Sok sikert fiúk hisz ahhoz 10 évvel korabban kelket volna megszületnetek mint eredetileg. - nevettem "Nem nevetnék a helyedben. Túl fognak szárnyalni ha külön nem is de a kettő tuti legyőz" Nevetett Kurama. "Őrülök hogy ilyen jó kedved van, és tudom én is csak kell nekik egy kis löket." mondtam neki gondolatban. Mire csak egy hümmögés volt a válasz. - Szia Madara. - mondtam és elindultam
-Kösszi a segítséget-mondta majd elkezdte osztogatni az észt és fel keltette a Haruno lányt is. Én már a városban sétálgattam. Egyszer csak fel teleportáltam Sarutobi a 2. Hokage kő fejére és ahogy bamultam az eget elaludtam. Mire felkelltem elkezdett lemenni a nap. De akkor már nem voltam egyedül Ita volt mellettem és bámult ki a fejéből.
-Itachi mióta vagy itt? - kérdeztem álmosan mire lassan felém fordította a fejét. Én meg felültem mellé.
-Már 1 órája. Mindig itt szoktam lenni ilyenkor már ha nem vagyok távol a falutól. - mondta komoran. - Amugy is miért vagy ilyen távolság tartó Lia? - kérdezte egy fél oldalas mosoly kiséretében.
-4 év után nem tudom hogy viszonyuljak hozzátok. - mosolyogtam szomorúan.
-Tudod jol hogy velem Reivel és Madarával úgy ahogy eddig. Hisz kics csalad vagyunk. - mondta mosolyogva én rá döltem a vállára és elaludtam.*********Itachi Szemszögéből************
Amint elaludt haza vittem majd adtak meg egy puszit a homlokára es haza mentem. Mega lampak égtek szoval vagy Rei vagy Sasuke volt fent. Az elso tipp volt a helyes.
-Elkéstél a vacsorarol. - mondta mosolyogva Rei
-Liaval beszelgettem. Amit mar neked is kéne. - mondtam komolyan.
-Minek hisz itt hagyott kétségek közt engem a legjobb barátját. Szinte mar a hugoknak tekintettem. - mondta haragosan.
-Az nem azt jelenti hogy gyerekként kell viselkedned. Gondolj a hokagera vagy Madarára nekik mien nehéz lehetett vagy rám.. - mondtam szomoruan mire elgondolkodott- Hisz te tudod mit érzek. - mondtam neki. - De en legalabb nem vagyok annyira gyerekes hogy ne tudjam elfogadni azt hogy küldetésen volt. Holnap fogod magad és elmész hozzá beszélgetni hisz szüksége van ebben a nehéz időkben a baratokra. - mondtam idegesen
-Te beszélsz a gyerekes viselkedesrol akkor te mit csinaltal eddig azt se mered bevallani neki hogy szereted. - mondta mergesen majd elviharzott. Valahol igaza van csak hát ez nem olyan egyszerű. Vagy csak én bonyolítom túl? Ezzel a gondolattal feküdtem le és aludtam el.
ČTEŠ
Tália Whinter
FanfikceEgy lány ki hazatér Konohába. Kit mindenki ismer. Kit mindenki halottnak hitt egy emberen kívül. A lány ki különleges képességekkel van megáldva. Egy kinek a Szerelmi élete se egy könnyű. Kinek az élete se könnyű. Tudni akarod ki ez a rejtélyes lán...