Az apám boákkal táncol

Hatalmi harc

Miután előző nap, volt szerencsém megismerni közelebbről Albus Perselus Potter terminátor-énjét, ma ügyeltem arra, hogy nagy ívben kerüljem Rómeóm társaságát.

Szerencsére, nem találkoztunk délelőtt. A sétát most kivételesen tényleg egy elhagyatott osztályteremben rendeztük le, az ebédszünetben, távol minden emberi lénytől. Ez igazán jól esett.

Délután pedig várt rám az első balett óra. Az egérszürke melegítőmben akartam menni, de Adelaide rövidúton végzett volna velem - és Fikusszal is. A belső növényvédő énem azonnal tiltakozott. Így a mezemben, flitterekkel agyontűzdelve, Fikusszal a hónom alatt jelentem meg a tett helyszínén, a tükörteremben.

A lányok furcsa mozdulatokkal lóbálták össze-vissza a végtagjaikat.

Perverz növényemet az egyik ablakpárkányba tettem, ügyeltem arra, hogy szép legyen a kilátás. Hátha unatkozik...

Bár, ahogy elnéztem a leveleit, a lányok jobban érdeklik.

Mikor már épp fordultam volna el az ablaktól, tizenkét talpig-flitter szurkolólány állt körül.

- Isabelle - kezdte az All-star főhajrálánya, Teresa. - A Hollóhát-Mardekár találkozó négy hét múlva lesz.

... Remélem nem arra akar kilyukadni, amire gondolom, hogy ki akar lyukadni.

- Te elsősorban All-star lány vagy, másodsorban boszorkány, és csak harmadsorban nő. Remélem érted.

Bingó.

Ekkor nyomatékosan egyszerre tizenkét fej kezdett bőszen bólogatni. Végül is, még egy fej, nem oszt, nem szoroz, szóval én is bólintottam.

- Szép napot, lányok! - szólalt meg ekkor Adelaide Brünnhilda Simmering érces hangja a szurkolólány-csokor mögül.

Megkönnyebbülten felsóhajtottam, majd mielőtt mindenki beállt volna a helyére, Fikusznak odasúgtam, hogyha lehet, ne huhogjon hangosan.

**

Az edzés végére már nem tudtam behajlítani a térdem. Úgy mentem végig a folyosókon, mint egy madárijesztő. Egy abszolút növénybarát madárijesztő. Mivel a könyökömet sem bírtam mozgatni, Fikuszt egy pálcalegyintéssel a fejemre varázsoltam.

**

A reggelinél azon gondolkoztam, hogy a számmal vagy a kisujjammal lenne kevesebb erőfeszítés megkeverni a kávém.

- Mit csinálsz? - bukott ki legjobb barátomból a kérdés.

A plüssbögrém mögül felnézve küldtem Lorcannek egy segélykérő, búskomor pillantást.